Én és a Neptunk (Örökdiák-kalandok)
Ha évkezdés, akkor egy egyetemista (örökdiák) több-kevesebb időt kénytelen eltölteni az egyetemi informatika gyöngyszemével, a Neptunnal. Az előző félévben nálam ez a „sokkal több” kategóriába tartozott, hála az informatikával ápolt romantikus kapcsolatomnak (vagy nevezzük inkább plátóinak a viszonyunkat egyelőre, mert hogy nem igazán hangolódtunk még egymásra, vagyis én rá). Idén viszont egészen jól alakult az évnyitás, hisz már minden kötelező tantárgyam megvan. Mindössze az az egy szabadon választott tárgy kell. Az a két kredit. No, itt kezdődtek a vicces pillanataim. A Neptun ugyanis mindössze két lehetőséget kínált: a Mindennapok kémiáját, amit tavaly már megcsináltam, és egy Tájökológiai tervezés elméletet, melyből a gyakorlat az első félévben kötelező tárgy volt, de iszonyúan küzdelmes. Mármint szerény személyem informatikával való küzdelmére gondolok, melyet ezen a kurzuson átéltem. (Zárójelben elárulom, hogy az öt év alatt kétszer bőgtem; az egyik ennek az órának a ...