Lélektúrák

Egy nagyon izgalmas beszélgetést folytattam nemrég. A közös gondolkodást a különleges beszélgetőpartneremmel, a Google Geminivel egyúttal nagyon tanulságosnak is találtam. A téma az volt, hogy mekkora vízigénye is van annak, ha én vele beszélgetek. Bár nagyjából egy éve aktívan használom a mesterséges intelligenciát a cikkeim háttérkutatásaihoz, erre a különleges beszélgetésre az ösztönzött, hogy a januárban megjelent egy publikáció a témában. A Xylem és a Global Water Intelligence tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (MI) vízigénye 2050-re 129%-kal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. A tanulmány azért mérföldkő a téma kutatásában – ahogy ezt a Gemini kifejezetten méltatta a beszélgetésünk során –, mert a vízigény felmérésénél a teljes vízlábnyomot figyelembe veszi. A korábbi elemzések főként az adatcenterek hűtéséhez használt vízigényre fókuszáltak. Ez viszont a vízlá...

  I recently had a very exciting conversation. I also found this exchange of ideas with my unique conversation partner, Google Gemini, to be very enlightening. The topic was just how much water is actually used when I talk to it. Although I’ve been actively using artificial intelligence for background research for my articles for about a year now, I was prompted to have this special conversation by a publication on the topic that came out in January. According to a study by Xylem and Global Water Intelligence, the water demand of artificial intelligence (AI) will increase by 129% by 2050: data center cooling, chip manufacturing, and energy production combined will require approximately 30,000 billion liters of additional water annually. The study is a milestone in research on this topic—as Gemini specifically noted during our conversation—because it takes the total water footprint into account when assessing water demand. Previous analyses focused primarily on the water used to...

  2023-ban világszerte 4,2 milliárd fényvédő kozmetikumot vásároltunk. Ezek 58%-a kémiai, 42%-a fizikai fényvédővel ellátott termék volt. A közegészségügyi kampányok globális szinten 220 millió embert értek el, ami azt eredményezte, hogy a korábbi 49%-kal szemben a fogyasztók 58%-a jelezte, hogy naponta használ fényvédő terméket. A bőrgyógyászok ajánlásai a felhasználók 38%-át befolyásolták, ami 7%-kal növelte az 50 faktoros termékek értékesítését. [1] Az idei éves egészségügyi vizsgálat keretében a bőrgyógyász csak úgy „in medias res” a közepébe vágva nekem szegezte a kérdést, hogy ugye, a fülemet is minden nap bekenem magas faktorszámú napkrémmel. Mindez januárban történt. Kissé zavarban voltam, mert bevallom, januárban nem szoktam napkrémmel kenni magam. Az arcomat sem, nemhogy a fülemet, amit ilyenkor még jócskán sapka takar, ha az utcán járok. Miért van egyre több bőrbetegségért? Egészségünk alakulásában a napfény kétarcú szerepet tölt be: egyrészt tudjuk, hogy a hangula...

  Ember tervez… Tudom, tudom… Már három évvel ezelőtt is pont így kezdtem az akkori, Duna menti bringatúránk leírását. De így a harmadik túránk után már eléggé nyilvánvaló számunkra, hogy ezek a többnapos tekerések sokkal többről szólnak, mint CSAK a biciklizésről. És igen, mindig úgy kezdődik, hogy mi tervezünk: alaposan, térképpel, honlapokkal, előre lefoglalt szállásokkal, vonatjegyekkel. Mindezek szépen felépített excel-táblázatokba foglalásával. Aztán a túra nagy tanítása, hogy a héphaisztoszi alapossággal megkovácsolt tervek néha nem úgy alakulnak, ahogy azt mi megkovácsoltuk. Idén azonban az Univerzum már jó előre besegített. Bár ezt a tervezéskor még nem tudtam… Ebben az évben, részben családi, részben pedig egészségügyi kihívások miatt úgy döntöttünk Dodóval, hogy elég lesz egy könnyebb, maximum 4-5 napos bringatúra. Épp ezért elvetettük a messzebbi német és osztrák folyóparti bringalehetőségeket, mert az utazás sok időt elvett volna. Dodó azt javasolta, nézzünk köze...