Egy Covid-nap margójára

Kolumbusz Kristóf… Talán nevezhetjük kora legnagyobb utazójának is. Négy expedíciót vezetett élete során, ebből a leghíresebb természetesen az első volt. 1492. május 12-én indult útnak Spanyolországból, hogy elérje Indiát, aztán végül az Új Világban kötött ki. Az expedícióról már januárban megállapodott a spanyol királyi párral, Kasztíliai Izabellával és Aragóniai Ferdinánddal, de a szerződés megkötésére csak április 17-én került sor. Épp ma 528 éve…

Kétségtelenül különleges figura lehetett Kolumbusz Kristóf, akinek az életét számtalan kérdőjel és feltételezés övezi. Úgy tanultuk, hogy olasz volt, Genovában született, de állítólag még ez sem biztos, mert lehet, hogy a Genova Palma de Mallorca elővárosrészére utal, annak is az volt ugyanis a neve. Semmilyen olasz nyelvű írás nem maradt fenn tőle, állítólag még az olasz bankokkal is kasztíliai nyelven levelezett.

Az is lehet, hogy egyáltalán nem volt olyan „jó fej”, ahogy egy igazi híres felfedezőtől azt elvárnánk. Egyes források arra utalnak, hogy kifejezetten zsarnok volt, tengerésztársaival és a bennszülöttekkel is kegyetlenül bánt.

Nos, igen… Az akkori utazásokról még keveset tudunk, kevés olyan forrás maradt fenn, amelyből tájékozódni, de legalább következtetni tudnánk arra, mi is történhetett. Ehhez képest eltelt bő 500 év, és a Google akkor is küld nekem üzenetet, hogy ne sétáljak tovább Brüsszel belvárosában, hanem induljak a reptérre, ha a férjem a saját Google-fiókjával foglalta a repülőjegyünket. Ott az Instagram, a Facebook, ahol előszeretettel osztjuk meg utazási élményeinket, fotóinkat a nagyvilággal. Mennyivel egyszerűbb dolgunk lenne megérteni a konkvisztádorok korát, ha rendelkezésre állnának Insta-fotók és Facebook-posztok Kolumbusztól, Cortestől vagy Pizzarotól.

Azért itt egy pillanatra elmerengtem, vajon milyen posztokat olvashattunk volna Kolumbusz Kristóftól…

Szelfi, ahogy a Santa Maria kifut Santa Fe kikötőjéből…

Szelfi a legénységgel…

A legnagyobb tengeri vihar - video…

Szelfi a helyi törzsfőnökkel…

Szelfi a helyi törzsfőnök lányával (a poszt nem tekinthető meg, mert vagy nincs jogosultságod, vagy azt eltávolították)…

A legnagyobb tengeri vihar 2. - video…

Kolumbusz szavazást indított: Szerintetek megehetjük ezt a gyümölcsöt? 1. válasz: igen; 2. válasz: inkább ne… Komment: Pajti, én a helyedben inkább megkérdezném a helyi gurut.

Kolumbusz Kristóf szomorú ☹ - A Pinta és a Santa Maria is odavan, a Ninával folytatjuk utunkat…

Kolumbusz élő adást indított: A legnagyobb tengeri vihar 3. …

Kolumbusz bejelentkezett itt: Új Világ… Komment: Mi van, Krisz, akkor most változott az úti cél? Válasz: Ne is mondd, öregem! Tudtam, hogy frissítenem kellett volna a navigációt…

Utazni jó. Ez kétségtelen. Megismerni más kultúrákat, sétálni csodás városokban, túrázni a megszokottól teljesen eltérő természeti szépségek között. Lemerülni búvárként a Nagy Kékségbe, különleges, mások által csak a természetfilmekben látott élőlényeket, geológiai formákat nézegetni megdobja az adrenalinszintünket, megdobogtatja a szívünket. Lesz mit mesélni! otthon – gondoljuk. Vagy inkább gondoltuk 15-20 éve, mert ma már mesélünk azonnal: ismerőseink szinte velünk egy időben, „real time” nézegethetik a cápákat, a mantákat vagy Málta (Gozo) híres tengerparti természeti csodáját, az Azúr Ablakot. Hoppá, ezt már nem… Bocsánat… Ugyanis 2017. március 8-ára virradó éjjel a tengerbe omlott. Persze, ezt a különleges képződményt a természet erői formálták, és végül ezek az erők döntötték le, szóval ez nem róható fel a turizmus erősödésének.

Vannak azonban olyan helyek a világon, melyeket nagyon megvisel az utazók, nyaralók, turisták növekvő száma. Az elmúlt egy-két évben egyesek már instaturizmusról is beszélnek. Több felmérés, cikk is foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy egyre többen keresik fel azokat a helyeket, melyekről influenszerek posztoltak fotókat magukról. Lehet, hogy a kultúra vagy a természeti szépségek megismerése mellett a turizmus célja is változik manapság, és egyre többeknél az lesz a fontos, hogy ők is elkészíthessék ugyanazt a szelfit, amit imádott és követett influenszerük?

No, és mi a helyzet az utazások, a turizmus környezeti lábnyomával? Egy újabb kérdés, melyről most, hogy nem utazhatunk sehova, talán érdemes egy kicsit elgondolkodnunk. Az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a légiforgalom és minden egyéb közlekedési forma is. Részben ennek is köszönhető, hogy a légkör is végre egy kicsit fellélegezhet. Mérések igazolták, hogy a legszennyezettebb helyeken jelentős tisztulás indult meg, legyen szó akár Kínáról vagy egyes európai országokról. Egy ismerősöm, aki tavaly ősszel járt Indiában, mesélte, hogy a kávézóból a közeli épületeket sem lehetett jól látni a légszennyezettségtől, április elején meg olvashattuk a neten, hogy a 213km-re levő Himalája is kiválóan látszik. És talán a maldív-szigeteki halászoknak is ritkábban kell mostanság a gyönyörű, fehér homokos szigeteken hatalmas gödrökben égetniük a luxushotelek hulladékait: a tenger által partra vetett PET-palackokat és egyéb műanyagokat. Mert, bizony, a paradicsomi Maldív-szigetekből a természetfilmek csak a fehér homokot és a csodás tengeri lényeket, no, meg a luxusszállodákat mutatják. Azt nem, hogy a turizmus miatt milyen irgalmatlan mennyiségű műanyag- és egyéb hulladék kerül a tengerbe, amit már a Nagy Kékség sem hajlandó befogadni, hanem visszaküldi a feladónak. A hulladéktól való megszabadulás egyetlen módja pedig ott az égetés, ami a műanyagok esetében kiemelten komoly légszennyezéssel jár (de ez is a „vissza a feladónak” csomag része).

Vajon, ha vége a járványidőszaknak, a karanténnak, változni fognak az utazási szokásaink? Most, hogy utazási tilalom van, hirtelen a városszéli erdő is felértékelődik, hiszen örülünk, hogy oda legalább kimehetünk egy kicsit időnként.

Persze, nem egyszerű a turizmus szerepének a megítélése. Hiszen számos országban a bevételek jelentős részét adja az idegenforgalom. Sokszor a helyi emberek megélhetése múlik azon, jönnek-e és költenek-e a turisták a helyi szobrocskákra, festményeke, szőttesekre... Talán valahol a megoldást az arany középút jelentheti. Hogy ne toljuk túl a dolgokat. Ezt se toljuk túl… Mert egy kicsit talán az utóbbi időben elég sok mindent túltoltunk…

Szerintem... Fiatalok egy zöldebb jövőért!

Jázmin

(Ez az írás az APPLiA Magyarország 2020-as Szerintem... Fiatalok egy zöldebb jövőért! kampány egyik Facebook-posztja volt. A kampány hivatalos oldala itt elérhető. Jázmin kapcsolódó pályaműve itt olvasható.)