Amire a világnak szüksége van (4. rész) - Amiért megfizetnek
Bevallom nektek, ebben az egész elgondolkodásban a pályaorientációs előaádásaimon meg az IKIGAI-omon elég nagy szerepe volt annak, hogy – számomra utólag – kiderült, hogy a GINOP-pályázat alapján egyébként ezekért az előadásokért díjazás jár. Azért utólag, mert teljesen elkerülte ez a figyelmemet az adminisztráció során, mert valahogy eszembe sem jutott ez a lehetőség. Hívtak, és ahova hívnak, oda én megyek! Persze, ne gondoljátok, hogy feltétlenül ragaszkodom ahhoz, hogy ingyen dolgozzak, végezzem a feladataimat. Egyáltalán nem gondolom így, és nincs is így. Én úgy gondolkozom, hogy mindaz, ami valahogyan az APPLiA-hoz kötődik, az az én munkaköröm része. Az, hogy a konferenciákon, akár itthon, akár külföldön, bemutassam azt, ha éppen valami értékes, nagyszerű projekttel foglalkozunk, vagy az, hogy Forgó Morgó üzeneteit elvigyem a gyerekekhez iskolákba, nyári táborokba, egyéb rendezvényekre. Meg még akár egy csomó minden más is…
Már régen elrugaszkodtunk attól, hogy a
munkaszerződésemben a munkaköröm szigorú listába legyen szorítva, hiszen akkor
gyakorlatilag állandóan bővítgethetném, annak megfelelően, hogy éppen milyen új
dolgot találunk ki, mibe csapunk bele, mi mindenre bólintok rá. Ez valahogy így
alakult az évek során, és azt gondolom, hogy kölcsönösen nagyon jól megvagyunk
egymással, mármint az APPLiA és én, ez amolyan „isteni szimbiózis”. Ezt a
fogalmat egyébként Tóth Barnabás használta az APPLiA és a Susotázs egymásra
találására, most tőle veszem kölcsön. Egyetértek vele, a Susotázs tényleg amolyan isteni szimbiózis volt, amiben az APPLiA mellett „Fanni” is tökéletesen
a helyén volt, ahogy legutóbb ecseteltem. De hasonlóan isteni szimbiózisnak
gondolom az én létemet az APPLiA-ban. És remélem, hogy a kollégáim is így
gondolják 😊
Visszatérve a pályaorientációs előadásomhoz: ott
tartottam, hogy jelezték, hogy küldjem a számlát. Oké, értem. De milyen számlát
küldjek? Appliásat? Vagy egy ilyen előadásban, amely során visszamegyek az
egyetememre, a saját személyes gondolataimat, tapasztalataimat átadni, még ha
azok az APPLiA-s tapasztalatokat is magukba foglalják, hangsúlyosabb a saját
személyem, mint maga az APPLiA? Hol van – egyáltalán van-e – határ köztem és az
APPLiA között?
Talán vannak olyanok, akik úgy gondolják, miért kell
ennek ilyen nagy feneket keríteni, vagy hogy egy ilyen előadás személyhez kötött,
ezért a díjazás is a személynek jár, és ez teljesen egyértelmű. De nekem ezt a
lélektúrát végig kellett járnom magamban. Végül úgy döntöttem, hogy megkérdezem
a főnökömet, aki megköszönte, hogy megkérdeztem, és azt válaszolta, hogy az
egyéni vállalkozásom számlázzon.
Amikor ez így eldőlt, jött a következő kihívás: oké,
de az egyéni vállalkozásomban kizárólag a masszázstevékenység van megadva
tevékenységi körnek (mivel, hogy arra hoztam létre egy éve). Ezen a
tevékenységikör-számon pedig azért mégiscsak érdekes lenne teljesen más témájú
előadást számlázni. Egyeztetve a könyvelőmmel kiderült, hogy nyugodtan
felvehetek most új tevékenységi kört és számlázhatok ennek alapján, nem baj,
hogy már lementek az előadások (mert a számla kiállítását követő 15 napon belül
kell ezt legkésőbb megtenni). Szuper, akkor van megoldás. No, de mik legyenek
akkor ezek az új tevékenységi körök?
És ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, hogy akkor
itt most igen, most van itt az idő, hogy átgondoljam, mit is szeretnék – az
APPLiA-n túl, mint Mészáros Fanni – csinálni a jövőben. Végül felvettem a mns
(máshová nem sorolt) oktatást; ebbe tartozik mindenfajta ismeretterjesztő
előadás, akár még egyetemi konzultációk is. Ez azért fontos számomra, mert
szeretnék a jövőben is fiatalokkal foglalkozni, és ha lesz lehetőségem, akkor
akár egyetemeken külsős előadóként előadásokat tartani. És ha esetleg,
történetesen az egyetem – vagy akármilyen szervezet – ezért fizetni is
szeretne, akkor ez megoldható legyen. Aztán felvettem a mns szakmai, tudományos,
műszaki tevékenységet; elsősorban azért, mert ebbe tartozik pl. a
környezetvédelmi tanácsadás, valamint könyvek, játékok stb. elhelyezése
kiadóknál, producereknél. Ki tudja, hátha egyszer ilyesmi kategóriák is jól
jönnek majd (és nem, senki ne aggódjon, műszaki tanácsot nem tervezek adni
senkinek). Valamint – és ez most számomra a leginspirálóbb – felvettem az írói,
költői tevékenységet is. Mert az írói terveim most már így nemcsak a fejemben
léteznek álomként, hanem ott vannak feketén-fehéren leírva, és egy
teáor-számmal azonosítva. Ez így előrelépés és motiváció számomra.
Azért meghagytam a masszázst is, ki tudja, mi hogyan
alakul az életemben. Nagyon örülök, hogy van egy ilyen szakma is a kezemben
(szó szerint😊), egy ilyen lehetőségem a B-oldalra. Mert, ugye, hátra van
még az IKIGAI-ból egy fontos kritérium… Mire is van szüksége ma a világnak…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése