Lélektúra az e-ruhák világába (1. rész) - A fűthető sídzseki dilemmája

Egy svájci konferenciaszervező cég, az ICM AG sok-sok éve rendszeresen megrendez egy nagyszabású nemzetközi konferenciát az elektronikai hulladékok feldolgozásáról. Én először 2007-ben vettem részt a rendezvényen; akkor még Hamburgban tartották. A következő évben a helyszín átkerült Salzburgba. Ekkor debütáltam előadóként is.

Idén különösen vártam az eseményt. Egyrészt azért, mert utoljára 2018-ban találkoztam a kollégákkal. De legfőképpen azért, mert nagyon készültem, hogy az APPLiA Magyarország által kidolgozott háztartásigép-szerelő programról és a 2020-ban kiadott szakkönyvünkről beszámolhassak a világ minden tájáról érkező szakembereknek.

Amikor nézegettem a programot, megakadt a szemem az egyik előadáson, melynek címe „E-textiles – a recycling challenge” volt. Mi a csuda az az e-textil? E-ruha? És hogy kerültnek a ruhák egy elektronikai hulladékfeldolgozásról szóló konferenciára? Nos, nagyon kíváncsi voltam erre az előadásra.

Nagyjából 400 főt számolt a rendezvény; tényleg a világ minden kontinenséről érkeznek érdeklődők, kiállítók és előadók. Ezért megmosolyogtató volt, hogy az első nap reggelén, amikor leültem a több száz fős teremben, éppen Jessica mellé ültem. Ő tartotta később ezt a textiles előadást.

Mik is azok az e-textilek? Olyan textilek, ruhadarabok, melyek valamilyen elektronikus alkatrésszel, funkcióval vannak – jellemzően szó szerint – átszőve. Első alkalmazásaik a hadiiparból és az egészségügyből érkeznek most már egyre gyorsuló irammal a hétköznapi divat világába. A neten kutatva ráakadtam például arra a szenzorokkal ellátott aláöltözetre, melyet a katonáknak fejlesztettek ki. Ez a póló pontosan érzékeli, ha a katonát lövés éri. A sérülés helyéről, mélységéről azonnal jelet küld a központba, a jeleket fogadó személyzetnek, és arról is azonnal tájékoztatást lehet kapni, hol van a legközelebbi ellátóhely.

Az egészségügyi alkalmazás esetén a szenzoros ruhadarab képes hatékonyan bekapcsolódni az egészségfigyelésbe, akár még a szívritmus-szabályozásba is. És, természetesen, bármilyen problémát észlel, azonnal jelez: akár a páciensnek, vagy a családtagoknak, de akár az orvosnak is. Ha kell, még intézkedik is.

Persze, a lehetőségek tárháza innentől ismét végtelen. Férjemmel, Dodóval beszélgettem a témáról. Ő egyáltalán nem volt meglepve. Elmagyarázta nekem, hogy a technikai és ipari búvárkodásban már régebb óta alkalmazzák a fűthető szárazruhákat a hideg vízben történő munkavégzéshez, kutatásokhoz. De azt is mesélte, hogy már látott a neten olyan dzsekit is, amely szintén fűthető. A konferencia szünetében egy osztrák hölggyel beszélgettem, ő nagyon lelkes volt, hogy náluk már kapható fűthető sídzseki, és ez milyen nagyszerű innováció. Csak még kicsit vár, mielőtt megveszi, mert még nagyon drága. Láthatjuk, hogy az outdoor- és sportruházat gyorsan megtalálja a piaci rést ezen a területen is. Onnan pedig már csak egy lépés, hogy a hétköznapi divat is az ötletelés útjára lépjen. Sőt, én biztos vagyok benne, hogy már ma is léteznek ezen a területen is okos-ruhadarabok. Csak valószínűleg még én nem találkoztam velük.

Engem nagyon elgondolkodtatott Salzburgban az e-textilek, az okosruhák témája. Most minden arról szól, hogy próbálunk egy fenntarthatóbb jövő felé elindulni. Az EU Zöld Stratégia egyik központi eleme, célkitűzése a fenntartható termékpolitika. Hogy illenek ebben bele a jövő okosruhái? A textilek, a ruhák önmagukban, elektronikai alkatrészek nélkül is óriási kihívást jelentenek a fenntarthatóság szempontjából. Nem véletlenül fogalmazta meg a EU Bizottság 2021-ben a Fenntartható Textilstratégiáját.

Melyek ezek a célok? Milyen kihívásokat rejteget hulladékgazdálkodási szempontból az okosruhák feldolgozása? Hol tartunk ma az elektronikai hulladékok kihívásában?

Végül, de nem utolsó sorban, hogy jövünk mi, fogyasztók a képbe? Mennyiben járulunk mi magunk hozzá egy fenntarthatóbb jövőhöz?

Hogy egy kicsit egyszerűbben fogalmazzam meg a dilemmámat: szeretnék-e én is melegítős síkabátot valamikor a jövőben?

Ebben a lélektúra-sorozatban erről fogok elmélkedni kicsit.

Kedves ismerőseimmel a salzburgi e-hulladékos konferencián

(a szőke hölgy Shelagh Kanadából, vele már többször is találkoztam ezen a rendezvényen; a barna hölgy pedig Jessica, aki a London Egyetem képviseletében az e-textiles előadást tartotta)