Lélektúra az e-ruhák világába (4. rész) - Ekodizájn, avagy milyen lesz a jövő porszívója, sídzsekije

 A napokban éppen Brüsszelben vagyok, az APPLiA Europe munkacsoport-találkozóin veszek részt. Talán épp valamikor 18 éve ilyenkor lehetett, hogy először itt jártam és csatlakoztam ezekhez a találkozókhoz. Emlékszem, az elektronikai hulladékokról volt szó. Hogy az egyes hűtőközegek hogyan is viselkednek, milyen nyomáson kondenzálódnak és egyéb finomságok voltak terítéken. Én meg lapítottam nagyon, és azon agyaltam, hogy talán a kémia órákon mégis egy kicsit jobban kellett volna figyelnem annak idején… No, de erről – mármint a kémiával ápolt igencsak viharos, felkavaró, ámde szenvedélyes kapcsolatomról – majd máskor írok. Most vissza az ekodizájnhoz. Mert hogy a kollégám, Matteo, feladatot is szánt nekem azon a 18 évvel ezelőtti utamon: akkor volt épp előkészítés alatt az első ekodizájn-irányelv, és nekem ezzel kapcsolatban kellett meglátogatnom azt a magyar parlamenti képviselőt, aki ezzel a témával foglalkozott. Matteo a Parlament kávézójában tartott nekem gyorstalpalót arról, mi is az az ekodizájn és milyen módosításokat szeretnénk elérni az aktuális tervezetben. Hát, azt hiszem, sosem felejtem el azt az érzést: totál zöldfülűként belecsöppenni egy iparági lobbifolyamatba épp a csúcspont előestéjén. No, hát nem is részletezem tovább, de az tuti, hogy mélyvíz volt a javából.

De miért is fontos az ekodizájn? Talán magáról a szóról is hallottatok már itt-ott. A termékek környezetbarát tervezését jelenti. Azt viszont lehet, hogy kevesebben tudjátok, hogy ez egy komplex szabályozás az unióban. És miért is fontos ez számunkra? És leginkább miért ne ijedjetek most meg, hogy egy unalmas poszt előtt álltok?

Azért, mert a jövő ekodizájn-szabályozása, amely most van kidolgozás alatt, meg fogja határozni azt, hogy milyen lesz a jövő fenntartható terméke. Legyen szó akár porszívóról, mosógépről, mobiltelefonról. Vagy akár kabátról, nadrágról, szoknyáról.

Tulajdonképpen bármilyen termékről (a jelenlegi állás szerint az élelmiszereket, gyógyszereket és hadipari termékeket kivéve). És azt is meg fogja határozni, hogy amikor vásárolunk, milyen segítséget és milyen információkat kapunk majd a boltban a termékről.

Szerintem ez izgalmas. Ha majd pár év múlva gondolkodom, hogy vegyek-e fűthető sídzsekit, akkor milyen is lesz ez a fűthető sídzseki, és mi minden segít majd eldönteni, hogy az akkor – biztos vagyok benne, hogy – óriási kínálatból melyiket is válasszam. Már ha úgy döntök, hogy szükségem van fűthető sídzsekire. Például lesz még hó télen, legalább a hegyekben, hogy lehessen síelni.

Kérdezhetitek, ha már 2005 óta van erre szabályozás, mi ez a nagy felhajtás most az ekodizájnról? Teljesen jogos ez a kérdés. Igyekszem megválaszolni. A válaszhoz azonban el kell mesélnem, milyen evolúción ment át az ekodizájn az elmúlt 18 évben…

Első mérföldkő: Cél az energiahatékonyság!

 A XXI. század elején az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az energiafogyasztó készülékek használata során keletkező környezetterhelés mértéke 80%-ban a terméktervezés során dől el: a terméktervezési fázis tehát a leginkább felelős azért, hogy mennyit fogyaszt például egy mosógép vagy egy hűtő, amikor használjuk. Ezért a Bizottság minimum környezetbarát tervezési követelményeket, azaz ekodizájn-szabályokat állapított meg, melyeket a gyártóknak kötelező betartaniuk a termékek tervezése és gyártása során. Ez lett a 2005-ös irányelv, melyet 2009-ben felülvizsgáltak és módosítottak.

Ezek az első ekodizájn-szabályok tehát azt célozták, hogy a gyártók olyan termékeket gyártsanak, melyek a használatuk során kevesebb energiát fogyasztanak.

Például ilyen ekodizájn-követelmény volt, hogy a tévé 4 óra elteltével – ha közben semmi nem történik, nem váltunk csatornát, nem hangosítjuk meg vagy halkítjuk le, tehát feltehetően nem is nézzük – magától kapcsoljon ki.

Az ekodizájn-szabályozás párhuzamosan zajlott az elmúlt években az energiacímke-szabályozással, hiszen ez utóbbi az ekodizájn-szabályokat egészíti ki. Az ekodizájn-szabályok állapítják meg azt, hogy egy adott készülék mennyi energiát fogyaszthat maximálisan. Az energiacímke pedig megmutatja, milyen energiaosztályba tartozik az adott készülék.

Második mérföldkő: Energia- ÉS erőforrás-hatékonyság!

2015. december 2-án mutatta be az Európai Bizottság az első Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Tervét. A körforgásos gazdaság égisze alatt a jogalkotó célul tűzte ki, hogy a gyártók a terméktervezés során az energiahatékonyság mellett további szempontokra is figyelemmel legyenek: kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, hogy:

• tartósak legyenek;
• javításuk megoldható legyen; valamint
• életútjuk végén a könnyű (szét)szerelhetőség biztosítsa a hatékonyabb hulladék­feldolgozást vagy adott esetben a termék újrahasználatra történő előkészítését.

Az ekodizájn-szabályozás, már összhangban a körforgásos gazdasági célkitűzésekkel, ekkor felülvizsgálatra került, és 2021. március 1-jén egyes termékek vonatkozásában – párhuzamosan megújuló energiacímkékkel – új ekodizájn-szabályok léptek hatályba.

Melyek ezek a készülékek, és mi változott a korábbiakhoz képest 2 éve márciusban?

Az új szabályok első körben a hűtőkre és fagyasztókra, a mosó- és mosó-szárító gépekre, a mosogatógépekre, valamint a tévékre és egyéb elektromos kijelzőkre léptek hatályba. Szigorodtak az energiahatékonysági követelmények, és ezek mellé új szabályként beléptek az ún. erőforrás-hatékonysági követelmények is. Ilyen követelmény például a cserealkatrészek rendelkezésre állása 7 vagy 10 évig (alkatrésztől függően), az adott készüléktípus utolsó darabjának piacra helyezésétől számítva.

A közeljövőben (következő 1-2 évben) érkezik majd a szárítógépekre, a légkondikra, valamint a porszívókra vonatkozó új ekodizájn-szabályozás is, az új energiacímkékkel együtt. Mert ne felejtsük, a háztartási gépek esetében ekodizájn és energiacímke kéz a kézben járnak.

Harmadik mérföldkő: ESPR

Egy gyönyörű rövidítés… Mi itt az APPLiA-ban tele vagyunk ilyenekkel, és higgyétek el, még 18 év után is folyamatosan küzdök ezek értelmezésével. Az elmúlt 3 napban legalább háromra kellett rákeresnem az előadások alatt, mert mindig jönnek újabbak, amelyeket nem ismerek.

Nos, ESPR. Mindjárt tisztázom, mi is ez a gyönyörűség. De ahhoz, hogy értsük is, hol lesz a helye, vissza kell lépnünk, egészen az Európai Zöld Megegyezésig…

2019 őszén az Európai Parlament éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy olyan javaslatcsomagot dolgozzon ki, mely biztosítja, hogy ne lépjük át az 1,5°C-os hőmérsékletnövekedést.

Erre a felkérésre válaszul született meg az Európai Zöld Megegyezés, a Green Deal 2019. december 11-én, mely azt tűzte ki célul, hogy 2050-re az Európai Unió elérje a karbonsemlegességet.

A Zöld Megegyezés egyik fontos pillére az új, vagyis a második Körforgásos Gazdaságról szóló Cselekvési Terv, melyet 2020. március 11-én mutatott be az Európai Bizottság.

A körforgásos gazdaság kiemelt célja a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, valamint a hulladékkeletkezés csökkentése. A fenntartható termékek támogatásának biztosítására jelentette be a Bizottság az ún. Fenntartható Termékpolitika Kezdeményezést (Sustainable Product Initiative) 2020. szeptember 11-én. A kezdeményezés 2022. március 30-án került továbbfejlesztésre: ekkor született meg az Unió új, ún. Ekodizájn a Fenntartható Termékekért Rendelet javaslata (Ecodesign for Sustainable Product Regulation proposal) (ESPR).

Az ESPR tehát egy új jogszabály lesz, egy rendelet, mely a jelenleg hatályban levő ekodizájn-irányelvet fogja váltani.

Kérdezhetitek, milyen jelentősége van annak, hogy eddig irányelv volt, most meg rendelet lesz ez a szabályozás? Ez egy nagyon jó kérdés. Azért, mert ez egy nagyon fontos változás lesz az ekodizájn evolúciójában. Egy irányelv csak a céljában kötelezi a tagállamokat, és nincs közvetlen hatálya. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak kötelező átültetniük a nemzeti jogba, és a célok eléréséhez vezető utat és eszközöket maguk választhatják meg. A rendelet, mint jogforrás ezzel szemben közvetlen hatályú. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell átültetni a nemzeti jogba, hanem onnan, hogy hatályba lép az unióban, bármely tagállamban kötelező lesz, alkalmazni kell a szabályait, és lehet rá hivatkozni.

Az ESPR legfőbb újdonsága az lesz, hogy már nem csak elektronikai termékekre fog kiterjedni a hatálya, hanem gyakorlatilag minden termékre, a gyógyszereket, élelmiszereket és a hadipari termékeket kivéve. Az elektronikai termékek és a textilek, ruhák szerepelnek azonban az elsődleges céltermékek között.

Az alábbi kihívásokra keres majd megoldást az új szabályozás:

• a termékek tartóssága, újrahasználata, „upgrade”-elhetősége és javíthatósága;
• energia- és erőforráshatékonyság;
• másodlagosnyersanyag-tartalom (ez az ún. recycled content);
• újragyártás és újrahasznosítás; valamint
• karbon- és környezeti lábnyom.

Tehát nagyjából ezekről a terméktulajdonságokról kaphatunk majd információt néhány év múlva, amikor vásárolni fogunk. Hogy pontosan mikor, azt nehéz megjósolni. Az unió jogalkotási malmai nem őrölnek gyorsan. És akkor finoman fogalmaztam. Ráadásul nem lesz egyszerű és gyors folyamat például a tartósságra vonatkozó termékszabályok és szabványok kidolgozása és hatályba léptetése sem. Szóval nem holnap lesz mindez, de valamikor a jövőben.

Ami viszont már tudható, az az, hogy az egyes termékekhez lesz majd egy ún. digitális termékútlevél. Hogy ez majd egy QR-kód lesz, ami elvezet minket egy mögöttes adatbázishoz, melyből a fenti termékinformációk megismerhetőek lesznek, vagy valami más megoldás, ez még épp most van egyeztetés alatt. De hogy lesz digitális termékútlevél, az tuti.

Az APPLiA Europe irodája 

Na, jó, szerintem mára ennyi elég lesz. Őszintén, nagyon hálás vagyok érte, ha még ezt is elolvastátok!

Két éve egyébként, amikor az akkor új szabályok hatályba léptek, egy egész filmsorozatot gyártottam az APPLiA Facebook-oldalára az APPLiA-suli program keretében. Appli Anni és Appli Anti próbálta Fogyasz Tóni tudását bővíteni. Meg, persze, mindenkiét, aki hajlandó volt megnézni ezeket a kisfilmeket 😊

Az új energiacímkéről és ekodizájnról szóló 10 részes sorozat itt nézhető meg.

Ha úgy érzitek, hogy ez a poszt nektek bőven elég volt, és tesztelnétek a tudásotokat, ugorjatok bátran az utolsó részhez 😊 Íme:

A sorozat következő részében egy kicsit körbejárjuk az unió textilstratégiáját. Mi is a baj ma a ruhákkal? Hogyan kapcsolódnak a fenntarthatósághoz, ez lesz a téma.