Duna-menti bringakaland - 5. rész – Emlékezések

Harmadik bringanapunk délelőttjén utunkat a Duna bal partján folytattuk egészen az Abwinden-Asten-i vízerőműig, útközben egy icipicit belekóstolva a linzi nagyvárosi fílingbe. Az eső nem esett, de – ahogy a Windfinder is jelezte – , igencsak borongós volt az idő. A háttérben Linz A Duna békésen hömpölygött mellettünk. Ahogy a gondolatok is a fejemben. Már korábban is feltűnt, de ekkor el is határoztam, hogy az út további részében nagyon tudatosan figyelni fogom, hogy látok-e szemetet a vízben, a vízparton. Vagy akár a bringaút mentén. Mert nem láttam. Ezen a szakaszon is tettünk rövidebb megállókat: ilyenkor egészen a vízig sétáltam és körbenéztem: se a parton, se a vízben úszva nem találtam műanyag palackokat és egyéb szemetet. A másik érdekesség, amely szembe jött velünk (időnként ténylegesen egy munkagépben testet öltve) az volt, hogy a folyami jelzőkövek környékén és a bringaút szélén kb. 30-50cm szélességben lenyírják a füvet. Nyilván azért teszik, hogy ne nőjön rá a fű az útr...