Lélektúrák az e-ruhák világába (6. rész) – A vízlepergető dzseki dilemmája

Mostanság sokat gondolkodom azon, merre is tart a fogyasztói társadalom. Kell-e majd nekem fűthető sídzseki a jövőben? Persze, ha sídzsekiről, vagy úgy általában outdoor-ruházatról van szó, más kérdések is felmerülhetnek bennünk. Például az, hogyan is működik ez a vízlepergetés. Mitől víztaszító a sídzsekim? No, és az vajon felmerül-e kérdésként, hogy mi az ára mindennek? A kényelemnek, a technológiának? Ti gondolkoztatok már ezeken?

Egy régi kép Benivel a predazzoi hegycsúcsról

Én, bevallom, 2020 nyaráig egyáltalán nem foglalkoztam ilyen kérdésekkel. Egyszerűen élveztem, hogy az esőkabátom, sídzsekim nem ázik be. Természetesnek vettem. Már ezt is tudjuk. Szuper!

Először akkor töprengtem el a kérdésen, amikor a Szegedi Tudományegyetem Környezettudomány Msc szakán a záróvizsgámra készültem 2020-ban. Volt néhány tétel, mely a kémiai anyagok veszélyességéhez kapcsolódott. Ahogy általában egy tétel kidolgozásánál, akkor is egy picit messzebb kalandoztam, mint a szűken vett tananyag. Az aktualitásokat böngésztem a neten. Így jutottam el az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) honlapjára, ahol megakadt a szemem egy rövidítésen: PFAS.

A PFA-vegyületek azok a szintetikus per- és polifluoralkil vegyületek, melyek a 40-es évek óta számtalan termékünkben használatban vannak: hidrofób és lipofób vegyületek, ezért sütőformák, sütőpapírok, mikros popcorn-tasakok tapadásmentes felületeit, továbbá szőnyegek és egyéb textilek (pl. kárpitok) folttaszító, ruházat vízlepergető felületét biztosítják. A tűzoltó-habban, valamint elektronikai termékekben is megtalálhatóak. A vegyületek, és ezáltal a termékeink ezen pozitív – és jellemzően kényelmi – tulajdonságai a szén-fluor kötések extra erős voltának köszönhetőek. De mint minden éremnek, ennek is két oldala van: ezek a vegyületek ugyanis, éppen a szén-fluor kötések „szétszakíthatatlansága” miatt a természetbe kerülve nem bomlanak le, és bioakkumuláció útján felhalmozódnak az élő szervezetekben. Mára a világon MINDENHOL megtalálhatók a talajban és a vizekben. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy az összes vadállatban, és közel minden amerikai és európai ember vérében ott vannak. Ezek nem túlzó kijelentések: ezeket a szavakat használják a tudományos értekezések. Többezer vegyületről van szó. Egészségügyi hatásaikat az elmúlt évtizedekben kezdték el vizsgálni: mi történik, ha ezek a vegyületek bejutnak az emberi szervezetbe?

Néhány vegyületről egyértelműen kimutatták a rendkívül káros voltát: pl. veserákot, hererákot, vastagbélgyulladást, endokrin és immunzavarokat, teratogenitást (torz arccal születtek gyerekek az erősen mérgezett kismamák esetében) okoznak, feltehetően hozzájárulnak az ADHD kialakulásához, valamint a koleszterinszint emelkedéséhez. Egy új tanulmány az elhízásban játszott szerepüket is valószínűsíti.

Ez tehát a kényelmünk ára? Persze, amióta a vizsgálatok összefüggést mutattak ki a vegyületek emberi szervezetbe kerülése és az egészségkárosodások között, azóta a jogalkotó lépésről lépésre korlátozza, tiltja az alkalmazásukat.

A szabályozások elsőként két vegyületre, az ún. PFOS és a PFOA vegyületekre terjedtek ki. A PFOS-t, azaz a perfluoroktánszulfonsavat már 2009 óta tartalmazza a Stockholmi Konvenció B melléklete, a REACH-szabályozás, valamint 2010 óta a POP- (persistant organic pollutants) rendelet. Utóbbi, a PFOA (perfluoroktánsav), 2019. májusában került a Stockholmi Konvenció mellékletébe, és 2020 július 4-től a POP-rendeletbe. Azóta az ivóvíz-irányelv, valamint az élelmiszerekre vonatkozó szabályozások is tartalmaznak korlátozásokat.

A PFA-vegyületeket ma már örök kémiai vegyülekként is emlegeti a szakirodalom és a média, utalva arra, hogy természetes körülmények között nem bomlanak le (forever chemicals).

A záróvizsgára készülve a nap végén, gondoltam, kicsit kikapcsolódom. Családi mozizást terveztünk. Dodó már korábban jelezte, hogy talált valami ügyvédes filmet a videotékában, ami szerinte tetszene nekem. Mark Ruffaloval, Anne Hathaway-jel, Tim Robbins-szal, Bill Pulmannal… Hú, mondom, jó kis szereposztás, jöhet, kapcsolódjunk ki! Nos, a film, melynek címe a Sötét vizeken (2019), a DuPont cég PFOA-szennyezéseinek történetét meséli el. Nem, Dodónak gőze nem volt arról, hogy akkor én épp ezt olvasgatom. Mark Ruffalo játssza az ügyvédet, aki fel meri venni a harcot a vegyipari óriással, amely évtizedek óta, a vegyületek káros hatásait pontosan ismerve és szándékosan eltitkolva engedte a természetbe a gyártási melléktermékeket. A film igaz történetet mesél el. Amikor mindenre, ti. a PFA-vegyületek egészségkárosító hatására fény derült, akkor mindezt a DuPont-nál már 40 éve tudták. Tudták, hogy milyen hatással van a szennyezett víz, továbbá a szennyezést akkumulált növények és állatok fogyasztása az élőlényekre, de eltitkolták a gazdasági haszon érdekében. Az ügyvéd 20 éve küzd a DuPont ellen, a mai napig folyamatban vannak kártérítési perei, amelyeket sorra megnyer.

Ez tehát – még egyszer – a kényelmünk ára. Azóta sokszor megnéztem a filmet, utoljára egy héttel ezelőtt. Remek alakítást nyújt benne Mark Ruffalo, és én abszolút átérzem azt a helyzetet, amikor egy jogásznak bele kell ásnia magát a kémia rejtelmeibe. És azt is, amikor egy ember szembesül azzal, hogy mit tesz az üzleti érdek mindenek elé helyezése az emberiség egészével.

Mi történt 2020 óta, hol is tartunk jelenleg?

Ma már egyre több terméken láthatunk egy logot, amely arra utal, hogy a termék PFC-free, tehát nem tartalmaz per- vagy polifluor-vegyületet (PFC=perfluor chemicals). Sokszor bonyolult a megkülönböztetés, és tudni azt, hogy ezek a rövidítések mit is jelölnek. Amivel gyakran találkozhatunk még az a PFOA és a PFAS. Utóbbi a legbővebb csoport; ma a szakma ezt használja gyűjtőmegnevezésként. A PFA vegyületek (angolul: PFAS - per or poly fluor alkyl substances) a per- vagy polifluoralkil vegyületeket jelzik, és ez a kifejezés a legbővebb összefoglaló kifejezés. Valójában a gyakorlatban ez ugyanazt jelöli, mint a PFC. A PFOA-vegyületet más néven C8-ként is hívják (utalva arra, hogy egy nyolc szénatomos vegyületről van szó), egy konkrét vegyület a PFA-kon (vagy PFC-ken) belül. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy ami PFAS-free vagy PFC-free, az PFOA-free is egyben. Fordítva viszont nem biztos, hogy igaz. A serpenyőköny és az esővédő ruházatokon ma már feltüntetik a gyártók, ha az adott termék PFOA-free vagy PFC-free.

A napokban az egyik kedvenc outdoor-márkám, a Patagonia honlapját nézegettem. Nagyon jó és őszinte leírás olvasható itt arról, hogyan is halad előre a tudomány, mit is jelent az, hogy a tudomány mai állása szerint. A legnagyobb gyártók azonnal reagálnak a kihívásra. Amikor a PFOA, vagyis a C8 hatásai ismertté váltak, azonnal áttértek a C6-ra a Patagonianál. Majd amikor kiderült, hogy ez sem jobb, azonnal új megoldás után néztek. A honlapjuk szerint ők 2025-re lesznek teljesen PFA-mentesek.

És éppen ez jelenti jelen korunk legnagyobb kihívását: van-e lehetőség ezen vegyületek helyettesítésére?

2023. január 13-án öt tagállam (Dánia, Svédország, Norvégia, Németország és Hollandia) a PFA-vegyületek gyártásának, forgalmazásának és használatának tiltását indítványozta az ECHA-nál. Az első konzultáció során, mely szeptember 25-én zárult, több ezer észrevételt nyújtottak be iparági szereplők.

Októberben Egerben került megrendezésre a Magyar Vegyipari Szövetség konferenciája, melyen ez a téma is terítéken volt. Az alábbi ábra Patricia Munoz előadásából származik:

(A teljes előadás itt megtekithető.)

Az öt tagállam januári javaslatával egyidőben 100 civil szervezet, köztük a magyarországi Humusz, szintén indítványt nyújtott be az Európai Bizottságához, valamint a tagállamokhoz, hogy 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig tiltásra kerüljön minden felhasználásuk.

2023. február 23-án publikálásra került annak a kutatásnak az eredménye, melyet egy 18 szerkesztőségből álló európai tényfeltáró koalíció indított. A projektről a foreverpollution.eu honlapon olvashatunk.

Itt találjuk meg azt a térképet is, melyet a francia LeMonde lap közölt az európai PFA-szennyezett területekről.

Mi a helyzet az elektronikai készülékekkel?

Ahogy fentebb írtam, és Patricia Munoz ábrája is mutatja, az elektronikai készülékekben is használnak a gyártók PFA-vegyületeket. Miért? Ezeknek a vegyületeknek köszönhető többek között a készülékek vagy egyes alkatrészeik hőstabilitása, kémiai ellenállósága, tűzállósága, hidrofób és lipofób jellege, tartóssága. Továbbá egyes hűtőközegek is a PFA-vegyületek közé tartoznak.

A tervezett PFA-szabályozás nyilván ezeket az alkalmazásokat is érinteni fogja. Hogy milyen mértékben, az majd, mint minden más terméknél is, attól függ, mennyire lehetséges egy-egy megoldásra alternatívát biztosítani. Van-e olyan anyag, amely ugyanazt a biztonságot adja (pl. hőállóság, tűzállóság), funkciót, lehetőséget tudja (pl. vízállóság). És, persze, a tudomány aktuális – és reméljük, hogy későbbi – állása szerint nem káros a környezetre és az emberi egészségre. Az APPLiA-ban is napirenden van a téma. Tehát nemcsak a személyes érdeklődésem, hanem a munkám is a PFA-vegyüleket sorsára fordítja a figyelmemet.

Így amikor idén ismét meghívást kaptam, hogy a Szegedi Tudományegyetem környezetmérnök hallgatóinak előadást tartsak arról, hogyan is működik a környezetvédelem a gyakorlatban, már erre a kihívásra is kitértünk.

Mit is gondolok én?

Belátom, hogy ez nem lett egy vidám blogbejegyzés. A Sötét vizeken című filmet sem könnyű megnézni. Sötét képet fest a film és talán én is így tettem.

Azon gondolkodtam, vajon, ha nem járok Szegedre, és nem szerettetik meg velem a kémiát a tanáraim, akkor is lennék-e ilyen érdeklődő a részletek iránt. Azt hiszem, hogy nem. Ezért ismételten végtelenül hálás vagyok Szegednek és a tanáraimnak azért, amit tőlük kaptam.

A kémia ma is a tantárgyak vége felé kullog, ha azt vizsgáljuk, mennyire szeretik a gyerekek. Az alábbi diagram saját, 2020-as kutatásom eredménye (a 2020-as diplomamunkámba került be).

Velem nem tudták annak idején megszerettetni ezt a tantárgyat az iskolában. És igazán megtanítani sem, mert sosem tudtam alkalmazni a tanultakat. Nem tudtam hozzákapcsolni az életem kihívásaihoz.

Sajnos Beninél ugyanezt láttam. Eltelt 30 év, és benne nagyjából ugyanúgy nem hagyott nyomot a kémiaoktatás az elmúlt években, mint ahogy bennem sem. Időnként néztem, ahogy próbálta megoldani a házi feladatokat. Besegítettem egy-egy nehezebb redoxi-reakciós egyenlet megoldásába. Már, ha tudtam. Mert volt olyan is, amellyel még öt év egyetemi kémia után sem tudtam megküzdeni. Erre mi szükség van az alapoktatásban? Továbbra sem értem.

Persze, biztosan ma is vannak remek kémia tanárok, minden tiszteletem az övék. Remélem, hogy kitartanak a pályán. De sokszor az ő kezüket is megköti a tanterv.

Ha nekem kellene kémiát tanítanom a középiskolásoknak, teljesen máshogy csinálnám. Az első órán ezt a filmet (a Sötét vizekent) néznénk meg közösen a diákokkal. Valahogy fordítva, a mai kihívásainkból kiindulva próbálnám nekik elmagyarázni, hogyan is működik a kémia. Lehet, hogy így kevesebb férne bele a tankönyvi anyagból, de talán több megmaradna a diákfejekben, és nem utolsó sorban, látnák az értelmét.

No, de visszatérve a PFA-vegyületekhez…

Három nagy kihívásunk van tehát:

(i) hogyan lehet a már szennyezett területeket megtisztítani, kármentesíteni;

(ii) hogyan lehet a vállalatokat arra „rávenni”, hogy tartsák be a szabályokat, és ne kerüljön ki veszélyes anyag a környezetbe; valamint

(iii) hogyan tudunk a jövőre nézve megoldást találni, hogy a jövő termékeiben kevesebb veszélyes anyag legyen.

Hogyan lehet megtisztítani a szennyezett területeket… Nagyon nehezen. Éppen ezért ez egy óriási kihívás. Olvastam egy cikket, melyben azt jelezték, hogy laboratóriumban kétféle módszerrel lehet ártalmatlanítani ezeket a vegyületeket: vagy 900°C feletti égetéssel, vagy pedig 120°C-on nátrium-hidroxid (vagyis lúg) és dimetil-szulfoxid oldathoz adagolással. Bár ez utóbbi módszert a 10 leggyakoribb vegyületre tesztelték mindössze. A laborban ez így működik. No, de a természetben?

Ami még érdekelt, hogy vajon az ivóvízből kiszűrhetőek-e ezek a vegyületek. Mi itthon csapvizet fogyasztunk, aminek forrása itt Budapesten a Duna vize. A LeMonde térképen pedig jól látszik, hogy a Duna végig pirossal jelölt terület. A cikk szerint igen, a vízből kiszűrhetőek ezek a vegyületek, és erre ma már van is jogszabály, mely határértéket rendel a vízminőséghez. Bár azt is tudni kell, hogy a Magyarországon jelenleg hatályos 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet szerint a PFA-vegyüleketre vonatkozó korlátozást (PFA-vegyületek összege: 0,1 mikrogramm/L) csak 2026. január 12-től kell teljesíteni.

A második kihívás a fogyasztói társadalom óriási kihívása: a környezetvédelem drága. A megfelelő hulladékkezelésnél nyilván sokkal olcsóbb a környezetbe engedni gyártási melléktermékeket. Számtalan példát lehet erre találni. De arról se feledkezzünk meg, hogy mindaddig, míg abban a hitben élünk, hogy egy vegyület nem káros, addig tudatában sem vagyunk annak, hogy mit okozunk a természetbe engedésével.

A DuPont azért követett el hatalmas bűnt, mert 40 éven át pontosan ismerte és tudta a káros következményeket. És mindezt eltitkolta. És nem csak eltitkolta, de a gyártási mellékterméket még a természetbe is engedte. Az ilyen magatartásra nincs mentség.

A harmadik kihívásunk: vajon léteznek-e megfelelő alternatívák, melyekkel helyettesíthetőek ezek a vegyületek a jövő termékeiben? Persze, ha lehetséges, nyilván úgy szeretnénk megoldani a helyettesítést, hogy az adott funkció, pl. a síkabát vízlepergetősége megmaradjon. A telefonom se gyulladjon ki a kezemben, a tömítések továbbra is legyenek működőképesek. És életképes legyen a megoldás: vagyis megfizethető a technológia. Továbbá az sem lenne rossz, ha a jövőben sem derülne ki az új vegyületről, hogy hoppá, amúgy ez is káros.

Sokat gondolkozom a kémián. Ezeknek a vegyületeknek – és a velük készült termékeknek – az előnye és a hátránya is ugyanazon tőről fakad. Tartós és ellenálló lesz a termék, mert maga a vegyület tartós és ellenálló. A másik oldalon épp ez a baj velük, mert nem bomlanak le. De ha olyat szeretnénk, ami könnyen lebomlik, az meg épp azért teszi ezt, mert könnyen reagál a környezeti körülményeink között. Hogy lehet úgy egyre tartósabb és biztonságosabb termékeket létrehozni (mert, ugye, ez is cél), hogy közben nem alkalmazunk olyan vegyületeket, melyek ezt segítik?

Mit tehetek én, itt és most?

Nem megoldás nyilván, ha pánikból gyorsan meg szeretnénk szabadulni minden olyan terméktől, ami tartalmazza ezeket az anyagokat, semmi szükség erre. Egyrészt a rendeltetésszerű használat során a legtöbbjük semmi gondot nem okoz (pl. elekronikai készülékek esetében). Másrészt pedig nem sok mindenünk maradna. Én úgy gondolom, hogy az is segít, ha a meglévő tárgyainkat megfelelően, a használati útmutató szerint használjuk. Ami igényli, rendszeresen karbantartjuk, szakszervizzel szervizeltetjük. A vízhatlan ruházatot csak szükség esetén mossuk.

Termékeink életútja végén pedig gondoskodunk arról, hogy eljussanak a hulladékkezelőhöz. Pl. az elektronikai készülékeket, még ha kicsik is, mint egy pendrive, elvisszük egy e-hulladék leadó pontra. Amire pedig nincs szükségünk, azt ne vegyük meg. Ez sem kis kihívás, én magam is küzdök vele rendszeresen.

Ha új edényt, outdoor ruhát vásárolunk, figyelhetjük a címkét; PFC-/PFOA-free-e a termék? A gyártó figyelmet fordít-e erre a kihívásra? Számomra 2020 óta ezek mind fontos kérdések.

Egyelőre itt tartunk most. Ez is egy kihívásunk. A sok közül.

Bár megjelöltem sok forrást linkekkel a szövegben is, íme a részletek iránt érdeklődőknek a forrásjegyzék:

The Forever Pollution Project – Journalists tracking PFAS across Europe

'Forever pollution': Explore the map of Europe's PFAS contamination (lemonde.fr)

home page (banpfasmanifesto.org)

Perfluor-alkil vegyi anyagok (PFAS) - ECHA (europa.eu)

Restriction of PFAs - landscape after completed ECHA public consultation and data collection (mavesz.hu)

Brutális léptékű műanyagszennyezést tárt fel Európában egy nemzetközi újságírócsoport (qubit.hu)

Megtalálhatták a csodamódszert a lebonthatatlannak hitt, rákkeltő PFAS-vegyületek ártalmatlanítására (qubit.hu)

https://www.echa.europa.eu/-/echa-publishes-pfas-restriction-proposal

https://wisconsinwatch.org/2023/04/pfas-are-in-rain-jackets-hiking-pants-shirts-and-other-clothing-heres-what-to-know/

https://www.haglofs.com/sv/explore-haglofs/responsibility-matters/pfas