Január... Veganuár? (Képmás)

Lassan véget ér a január és vele együtt a veganuár is. Hogy mi is ez a kezdeményezés, és hogyan is állunk ezzel a kérdéssel, erről írtam a Képmás magazin januári számában. Fogadjátok szeretettel ezt a cikkemet!

Csicseriborsó-pörkölt 

Január… Veganuár?

Egészséges táplálkozás, fenntarthatóság. Olyan hívószavak, melyeket ma nagyon sokszor hallunk, talán sokszor használunk is. Sokan érezzük fontosnak mindkettőt. De az is igaz, hogy nem kis kihívás ezeket tartalommal megtölteni, és talán még ennél is nehezebb a gyakorlati megvalósításuk. Hogy együnk-e húst, és ha igen, mennyit és milyet, olyan kérdések, melyek ma mindkét kihívás asztalán terítéken vannak.

A vegán január, azaz veganuár kezdeményezést 2014-ben indította egy angol nonprofit szervezet. Azóta több mint 200 országba eljutott. Néhány éve hazánkban is találkozhatunk vele. A kezdeményezéshez ingyenesen lehet csatlakozni. Az érdeklődők egy hónapon keresztül rendszeresen kapnak a vegán életmóddal kapcsolatos híreket, javaslatokat és recepteket.

Magyarországon a legtöbben egészségvédelmi célból csatlakoztak a 2023-as veganuár kihíváshoz. A motivációk sorában másodikként az állatvédelmi, állatetikai cél szerepelt. A bolygónk megóvása, vagyis a klíma- és környezetvédelem csak a dobogó harmadik fokán kapott helyet.

A 2023. november 14-én a World Resources Institute által publikált State of Climate Action 2023 című tanulmány („Tanulmány”) azt mutatta be, hol tartunk a klímavédelmi célok megvalósításában. A Tanulmány külön fejezetet szentel az élelmezésnek és a mezőgazdaságnak. 2050-re várhatóan már tíz milliárdan leszünk a Földön, és a kihívást, hogy hogyan lehet az élelmiszer- és tápanyagellátást a következő évtizedekben az emberiség számára úgy biztosítani, hogy közben a klímacélokra is figyelemmel legyünk, csak úgy teljesíthetjük, ha az élelmiszergyártás és -fogyasztás terén nagy változásokat tudunk elérni. Az élelmiszereinkhez köthető üvegházhatású-gázkibocsájtásnak például háromszor olyan gyorsan kellene csökkennie a jövőben ahhoz, hogy a 2030-as célt elérjük, mint ahogy csökkent 2006 és 2020 között. Ehhez legfőképpen egy újfajta proteinstratégiára lenne szükség, vagyis fenntarthatóbb állattenyésztésre, és a növényi proteinek mennyiségének növelésére és az állati eredetűekkel szemben a táplálkozás során azokban az országokban, melyekben magas a húsfogyasztás.

A wisevoter.com 2020-as felmérése szerint globálisan és átlagosan évente 49kg húst fogyasztunk fejenként. A legtöbb húst Hong-Kongban, az USA-ban és Ausztráliában eszik (137, 124 és 121kg/fő). Magyarország a 28. helyen áll, nálunk évente fejenként átlagosan 79,73kg hús kerül az asztalra.

A Tanulmány azonban kiemeli, hogy mind az üvegházhatású gázok kibocsájtása, mind a földhasználat mértéke tekintetében a kérődző állatok tenyésztése adja a legnagyobb környezeti lábnyomot: a kérődzők környezeti lábnyoma hétszer akkora, mint a sertésé és a szárnyasoké. Ha pedig a hüvelyesekkel vetjük össze, akkor húszszoros lábnyomot kapunk.

A kérődzők fogyasztásában 2030-ra a globális cél a heti két adag elérése, 2050-re pedig a heti másfél adag fejenként. 2020-ban átlagosan és globálisan a 2050-es cél másfélszeresét fogyasztotta az emberiség. De nagy területi különbségek mutatkoznak: Ausztrália és Új-Zéland háromszoros, Dél- és Észak-Amerika lakói kétszeres mennyiséget fogyasztottak a heti másfél adaghoz képest. Európában 2020-ban épphogy meghaladtuk a 2050-es célkitűzést. Afrika és Ázsia lakosai pedig nagyjából ennek a felét fogyasztották.

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ötévente folytatja le az ún. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatot. A legutolsó, 2019-es felmérés szerint a nők esetében 94%-ot, a férfiaknál 91%-ot tesz ki a szárnyas vagy sertés a húsfogyasztásban. A marhahús-fogyasztás a nők esetében 5%, a férfiaknál 8% volt. Mindkét nemnél 1-1%-ot tett ki az egyéb húsok fogyasztása.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2023. novemberében a Facebook-oldalán az egészségmegőrzés és a fenntartható táplálkozás jegyében azt javasolta, hogy étrendünk legalább háromnegyedét növényi eredetű élelmiszerek (zöldségek, köztük hüvelyesek, gyümölcsök, köztük diófélék, olajos magvak és gabonák) tegyék ki. A fehérjefogyasztásban a változatosságot és heti legalább egy húsmentes nap beiktatását is tanácsolják.

Most januárban, amikor egyébként is újévi fogadalmakat szoktunk tenni, talán fontolóra vehetnénk ezeket a tanácsokat. A veganuár kihíváshoz is csatlakozhatunk akár egészségvédelmi, akár környezetvédelmi motiváció vezérel bennünket. Mert tudományosan is bizonyított, hogy ami jót tesz a szervezetünknek, az jót tesz a bolygónknak is!

 

Forrásjegyzék:

State of Climate Action 2023 tanulmány: https://www.wri.org/research/state-climate-action-2023

Veganuár-kihívás: https://my.lib.pte.hu/mi-is-az-a-veganuar-es-miert-eri-meg-kiprobalni/ 

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat: https://ogyei.gov.hu/otap2019/

Húsfogyasztás 2020: https://wisevoter.com/country-rankings/meat-consumption-by-country/

Michael A. Clark, Marco Springmann, Jason Hill, David Tilman: Multiple health and environmental impacts of foods: https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.1906908116