Cocta van?

A napokban sokat olvasni arról, hogy milyen minőségben, pontosabban összetételben gyártják a gyártók az egyes szénsavas üdítőket. Például a Fantát.

Ez eszembe juttatta azt a horvátországi történetet, amikor Krk szigetén és egyben Krk városkában egy kellemes vacsorához Coctát, Oranginát vagy Jamnicát szerettem volna rendelni. És egyik sem volt.

De ne rohanjunk így előre, kis türelem még, és elmesélem, mit is mondott a pincér.

Előbb arról írok, hogy is állok én ezekkel a szénsavas üdítőkkel.

Az első és legfontosabb, hogy sosem vásárolok belőlük itthonra. Ennek három oka van: (i) szeretem ezeket, főleg a kólát; (ii) tudom, hogy nem egészségesek, (iii) rengeteg PET-hulladék lesz belőlük.

Az első ok talán furcsa: igen, szeretem a kólát és a gyömbért. Néha a Fantát és a Sprite-ot is, de ezek nélkül kiválóan elvagyok. Ha viszont valahol van hideg kóla, tutira azt iszom. Na, ezért nem veszek itthonra. Mert ha vennék, nem tudnék ellenállni.

Éttermekben időnként iszom kólát is vagy gyömbért. Dobozos gyömbérsört pedig néha itthonra is szoktam venni. Szénsavas ásványvizet sem veszünk itthon, mert van szódagépünk, így, ha szénsavas vízre vágyunk, akkor csapvízből készítünk. Az egyetlen, amit édességként itthon inni szoktam, az a szörp. Általában a Méhes-Mézes szörpöket választom.

No, de ha Horvátországba utazom, akkor mindez egy kicsikét megváltozik. Kinn is jellemzően csapvizet iszom (gyakorlatilag mindenhol a világon, ahol iható a víz), de ott kapható három olyan palackozott ital, amelyeket nagyon szeretek, és ezért időnként fogyasztok is: a Cocta, az Orangina és a Jamnica szénsavas ásványvíz.

Katával Krk-en

Szóval akkor Krk-n pár hete… Kata barátnőmmel kiválasztottunk egy kis éttermet a belvárosban. Érkezik a pincér, én meg rendelek: Cocta van? Nincs. Csak Coca Cola. Azt nem kérek, köszönöm. És Orangina? Az sincs. Fanta van. Nem, köszönöm. Akkor Jamnicát kérek szépen. Mire a pincér visszatér valami más márkájú szénsavas ásványvízzel. Nézek rá, mondom neki, hogy hát ez nem Jamnica. Kedves mosollyal kérdezem, hogy lehet, hogy semmilyen helyi italból nem tudok választani?

„Hölgyem! A Cocta szerb. Az Orangina szlovén. Oké, a Jamnica horvát.”

Jó-jó, értem, rendben, mégis legalább regionálisan helyinek minősülnek. És nem kaphatók Magyarországon, mondom neki.

Egyébként utánanéztem a történelemnek, és rosszul tudja. Mert a Cocta nem szerb, az Orangina pedig nem szlovén. Bár én is így gondoltam korábban.

Mindhárom italnak érdekes a történelme, és vissza fogunk jutni ahhoz a dilemmához is, hogy vajon országonként más-e az italok összetétele.

Cocta

Jöjjön először a nagy kedvencem, a Cocta.

1952-ben Ivan Deu, egy szlovén borászat igazgatója, egy üveg Coca Colával tért haza az akkori Jugoszláviába. Elhatározták, hogy egy hasonló üdítőt készítenek a hazai piacra. A receptet Emerik Zelinka vegyészmérnök állította össze: karamell, víz, csipkebogyó és 11 féle gyógynövény. Ez a mai napig nem változott. Az ital neve kezdetben Jugocola, majd Yogo Cocta, végül „csak” Cocta lett. 1953-ban védjegyezték és március 8-án, a planicai síversenyen debütált.

Az ital hatalmas népszerűségnek örvendett, egészen Jugoszlávia széteséséig, amikor beáramlottak a nyugati üdítők. 1994-ben állítólag megírták a nekrológját. 2000-ben mégis sikerült újraéleszteni Szlovéniában. 2010 óta pedig egy horvát cég a tulajdonosa a márkának.

Szóval, nem, a Cocta nem szerb. Eredetileg is, és az újraélesztése és szlovén volt. Ma pedig már horvátnak is mondható.

A recept pedig a mai napig ugyanaz: víz (szénsavas ásványvizet használnak hozzá), karamell, csipkebogyó és 11 gyógynövény. Sem foszforsavat, sem koffeint, sem pedig glükóz- és fruktózszirupot nem tartalmaz. Igaz, nutritient facts oldalakon feltüntetnek cukortartalmat, 10,3g/100mL-t. Ez állítólag nem az a szirup, amelyet általában szénsavas üdítőkben használnak (egyéb infot a cukortartalmáról nem találtam).

A karamellt egy kicsit meg kell vizsgálnunk közelebbről is. Tudjuk, hogy ez is cukorból van, annak hevítésével állítható elő. Amit viszont én például nem tudtam, hogy ez egy színezék. Négy fajtája ismert E150-ként, és szénsavas üdítőkben jellemzően az szulfitos-ammóniás E150d-t használják. A kólában is ez található.

A jogszabály viszont magyarázatot fűz a karamellhez, a 1333/2008/EK rendelet ezt írja: A karamell kifejezés színezésre szánt, többé-kevésbé markánsan barna terméket jelent. Nem azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely a cukrok hevítésével készül, és élelmiszerek (például édességek, sütemények, alkoholtartalmú italok) ízesítésére használják. A hatályos európai szabályozás alapján nincs rá határérték (quantum satis, „amennyi szükséges” mennyiségben használható):

E150d: quantum satis

Az amerikai szabályozás szerint 200mg/testsúly kg a napi határérték, ebben a mennyiségben nem minősül rákkeltőnek.

Ami az Oranginát illeti, nos, hát nem szlovén eredetű. Közel sem. Ugyanis az 1935-ös Marseille Trade Fairre fejlesztette ki a francia Leon Beton és egy spanyol gyógyszerész, Dr. Trigo. Ekkor Naranjina volt a neve. Még ebben az évben Orangina néven került a francia boltokba. Az első francia reklám 1953-ban jelent meg, és 1984 óta ismert az üdítő a világpiacon. Az ital a receptnek és a Shake it up! szlogennek köszönheti sikerét. Ha a honlapját böngésszük, akkor az összetevőiről megtudhatjuk, hogy 12% gyümölcskoncentrátumot tartalmaz: 10% narancsot és 2% citrust. Továbbá 2% gyümölcshúst. Enyhén szénsavas. És – szerintem – közel sem olyan édes, mint a Fanta. Én leginkább ezért szeretem.

Az Orangiana honlapja

Ha a honlapon a view nutrition info ikonra kattintunk, akkor érkezik az igazi meglepetés: a Schweppes honlapjára érkezünk.

Schweppes 

 

Ahol ki kell választani az országot (!) és a terméket. Mondjuk az Oranginát és Magyarországot együtt pont nem lehet választani. Mert azt a cég Magyarországon nem forgalmazza. Tehát ki kell választani például Horvátországot. Innen már némi horvát tudás szükséges, amivel én nem rendelkezem, de ettől függetlenül azt láttam, hogy amikor kiválasztottam az orange terméket (lehet pl. red-et is választani) és a mennyiséget, akkor kiírta az összetevőket. Megnéztem az összetételt Bosznia-Hercegovinára is, ugyanaz volt. Például a cukor 8,9g/100mL. Utána megnéztem Hollandiát is, itt már 10g cukor volt a tartalma. Mauríciuszon 10,2g (mind 100mL-ben).

Gondoltam, játszom még egy kicsit. Kiválasztottam Magyarországot és a Schweppes terméket, azon belül is a Bitter Lemon ízt (érdekes módon az Orange-ot nem nagyon forglamazzák máshol). Nálunk ez 7,9g cukor/100mL. Ausztriában 12g, ahogy a hollandoknál és az olaszoknál is.

Természetesen nem néztem meg minden terméket és minden országot. De az látszik, hogy tényleg más cukormennyiséggel forgalmazhatják a gyártók az egyes italok egy-egy országban. A Schweppes Bitter lemon cukormennyiségéből az is látszik, hogy nálunk kevesebb cukorral kerül a boltokba. Egyébként a cseheknél is 7,9g/100mL a cukortartalma.

Magyarországon a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és tagjai 2022-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy csökkentik az italok cukortartalmát. Erről itt olvashattok beszámolót. A Coca Cola és a Szentkirályi is tagja a szövetségnek (utóbbi többek között a Schweppes, Dr. Pepper és a Pepsi forgalmazója).  

A Coca Cola Company-nál nem találtam effajta országra keresési lehetőséget. Ami a Fantát illeti, az ő kommunikációjuk szerint egy üvegben (591mL) 73g cukor van (ez 12,2g/100mL). Bár másik oldalukon pedig azt írták, hogy 14,5g/100mL. A Coca Colában pedig 65g (ez pedig 11g/100mL). A Fanta gyümölcstartalmáról egyébként azt találtam a neten, hogy 4,4%. Hazánkban valószínűleg a Coca Cola termékek cukortartalma is alacsonyabb, mint ezek az értékek (ld. az előző bekezdésben írtakat).

Végezetül jöjjön a Jamnica. Hivatalosan a kezdeteit 1828-tól számítják: október 18-án jött létre a cég, mely forgalmazni kezdte. Az ásványvízként való nyilvántartásba vétele azonban már 1772-ben megtörtént, méghozzá Mária Teréziának köszönhetően. Első tudományos elemzését egy gyógyszerész végezte 1823-ban. Máig horvát vállalat, számos márka – köztük a Jana és a magyar Fonyódi is – hozzájuk tartozik. 2016-ban elnyerte az Európa legjobb ásványvize címet.

A Jamnica vizet magas ásványianyag-tartalma miatt emésztési problémákra kifejezetten javasolják.

Egészségetekre!

Krk 

Azon a krki estén Katával a Coctát, Oranginát és Jamnicát nélkülöző vacsorát követően egy szuper Beatles koncerten voltunk. Ugyanis épp azon a hétvégén volt a Krk-i Music Fest, melynek zárónapján egy szerb együttes, a BestBeat Beatles Tribute koncertet adott a tengerparton. Szuper volt a hangulat!

Eight days a week

Yesterday