Lélektúrák

  Ma reggel befejeztem Adharanand Finn Ultrafutás című könyvét. Emivel (Marcialonga-futótársammal) együtt olvastuk: én hetekkel ezelőtt kezdtem, ő pár napja, és tegnap fejezte be. Ebből látszik, hogy nem csak gyorsabb futó nálam, de gyorsabb olvasó is. Az elmúlt napokban megvitattuk a könyvben foglalt eseményeket és élményleírásokat. És kérdezgettük egymást, nem őrültség ezt csinálni? Több száz kilométereket futni, szélsőséges körülmények között; hol fagyos mínuszokban, meredek hegyoldalakon, hol irgalmatlan hőségben egy sivatagban… Hogy lehet egyáltalán mindezt megvalósítani? Család, munka mellett hogyan lehet felkészülni ezekre a versenyekre? A szerző maga is keresi a válaszokat ezekre a kérdésekre, egyrészt magában, másrészt az ultrafutók világának egyéniségei között. Kapunk is válaszokat az olvasás során, és a könyv szép gondolatokkal zár. Engem sok szempontból elgondolkodtatott. Ki is jelöltem benne jó pár idézetet, gondolatot, amelyekhez majd biztosan vissza fogok térni. De...

  2024. december 31-én publikálta az EU Bizottsága azt az új rendeletet, amely betiltja az élelmiszerekkel érintkezésbe lépő anyagokban (használati tárgyakban) a biszfenol-vegyületek – közülük kiemelten is a biszfenol-A (BPA) – alkalmazhatóságát. A szabályozás január 20-án lépett hatályba az Unió országaiban, de 18, egyes esetekben pedig 36 hónap felkészülési időszakot állapít meg a gyártók számára. Dahl Talán Ön is találkozott már egyes termékeken – például műanyag kulacsokon – a „BPA-free” megjelöléssel. Ma már sokan tudják, hogy ez a jelölés azt jelenti, hogy nincs a termékben ez a csúnya nevű szintetikus vegyület, a biszfenol-A. Ez pedig jó hír számunkra. A vegyületet egyes műanyagokban, főként a 7-es kóddal ellátott műanyagok körében tartozó, átlátszó és tartós polikarbonát használati tárgyakban, valamint fémcsomagolások (pl. konzervek) belső és külső bevonataiban, befőttes üvegek fedőinek bevonataiban alkalmazzák. De nagyméretű, pl. borokat, söröket, tejtermékeket tároló ta...

  Számtalan kihívásunk kapcsolódik az ételtároló dobozokhoz. Betehetők-e a mikroba? No és a fagyasztóba? Mosogathatjuk-e őket mosogatógépben? BPA-mentesek-e? Távoznak-e belőlük mikroműanyagok, és ha igen, milyen hatást okoznak a természetben, az emberi szervezetben? Egyes kérdésekre a tudomány is keresi még a választ. De a legrejtélyesebb kérdésre a mai napig nem született tudományos egyezség: ti. hogy hová tűnnek az ételhordó dobozok… Mert hogy vándorolnak. Valójában egész évben, de ilyenkor a karácsonyi, ünnepi időszakban még aktívabban. Kocsonyát, beiglit, gyümölcskenyeret, mézes puszedliket, legfinomabb nemfinom kekszeket, malacsültet, Wellington bélszínt, halászlevet, lencsét és még ki tudja mi mindent szállítanak a család egyes tagjai között. A célt rendszerint tökéletesen elérik. Ezen a ponton azonban valahogy megelégednek a teljesítményükkel. Talán úgy gondolják, megcselekedték, amit megkövetelt tőlük az Univerzum, és már nincs több dolguk. Mert hogy haza igen ritkán...