Te a füledet is bekened?

 

2023-ban világszerte 4,2 milliárd fényvédő kozmetikumot vásároltunk. Ezek 58%-a kémiai, 42%-a fizikai fényvédővel ellátott termék volt. A közegészségügyi kampányok globális szinten 220 millió embert értek el, ami azt eredményezte, hogy a korábbi 49%-kal szemben a fogyasztók 58%-a jelezte, hogy naponta használ fényvédő terméket. A bőrgyógyászok ajánlásai a felhasználók 38%-át befolyásolták, ami 7%-kal növelte az 50 faktoros termékek értékesítését.[1]

Az idei éves egészségügyi vizsgálat keretében a bőrgyógyász csak úgy „in medias res” a közepébe vágva nekem szegezte a kérdést, hogy ugye, a fülemet is minden nap bekenem magas faktorszámú napkrémmel. Mindez januárban történt. Kissé zavarban voltam, mert bevallom, januárban nem szoktam napkrémmel kenni magam. Az arcomat sem, nemhogy a fülemet, amit ilyenkor még jócskán sapka takar, ha az utcán járok.

Miért van egyre több bőrbetegségért?

Egészségünk alakulásában a napfény kétarcú szerepet tölt be: egyrészt tudjuk, hogy a hangulatunkra is jó hatással bíró napsütés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szervezetünk elő tudja állítani a D-vitamint (a téli hónapok során, amikor a bőrünk nem jut elegendő napfényhez, D-vitamin pótlásra szorulunk). Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy veszélyeket is rejtenek a sugarak: méghozzá a napfény rövidhullámhosszú, ultraibolya (UV) sugarai. Megfelelő védelem hiányában a bőrtípusunkhoz mérten túl sok napfürdő a bőr idő előtti öregedését, és akár a bőrrák kialakulását is előidézheti.

SUP-ozás Priscapacon

Az ózonréteg

A légkör nagy részében az oxigén kétatomos formában, O₂-ként van jelen. A sztratoszférában (kb. 15-50 km magasságban) a napfény és az oxigén kölcsönhatásából fotokémiai reakció során jön létre az oxigén háromatomos molekulája, az ózon (O₃).

Az ózonréteg kiemelkedő szerepe abban áll, hogy az UV-sugárzás legnagyobb részét kiszűri, így a sztratoszférikus ózonréteg nélkülözhetetlen az élővilág és az élet szempontjából.

Az UV, azaz ultraibolya sugárzás hullámhossz-tartománya 100-380 nm közé esik. Az UV-A hullámok tartománya 320-400 nm, az UV-B hullámoké 280-320 nm, az UV-C hullámoké pedig 100-280 nm (a látható fény tartománya 380-760 nm között van).

Az ózonréteg az UV-A sugárzást nem nyeli el, hanem szinte teljes egészében átengedi. Ez a sugárzás nem okoz azonnali „leégést”, káros hatását hosszabb idő alatt és mélyebb bőrrétegekben fejti ki. Az UV-A sugárzás felelős a bőr gyorsabb öregedéséért és a szabadgyökök képződéséért. Az UV-B sugárzást szinte teljes mértékben elnyeli az ózonréteg, így csak 5-10%-a jut el a Földre. A legrövidebb hullámhosszú, legnagyobb energiatartalmú és legveszélyesebb UV-C sugárzást teljes mértékben elnyeli az ózonréteg, így a védőpajzsunk vastagságától főként a hirtelen leégésért és közvetlen DNS-károsításért felelős UV-B sugárzás földfelszínt elérő mennyisége függ.

A sztratoszféra ózontartalmának mérésére a Dobson-egységet (Dobson-unit, DU) használják, ez az ózonréteg oszlopsűrűségének a mértékegysége. Bár az ózonréteg a Föld egyes területei fölött nem azonos mennyiségű (a szélességi fokkal és évszakokkal is változó mértéket mutat), azt mondhatjuk, hogy átlagosan 300DU a sztratoszféra ózontartalma. Ózonlyukról a klímakutatók akkor beszélnek, ha az ózonszint 220DU alá esik. A klimatikus viszonyoknak és a légáramlatoknak köszönhetően főleg a Föld déli félteke, a Déli Sark körüli terület veszélyeztett ebből a szempontból, az antarktiszi tavasz kezdetén.

Ennek az a magyarázata, hogy az ún. poláris sztratoszférikus felhők a téli időszakban csapdázzák a légkörbe engedett ózonbontó vegyületeket. Ezeknek a felhőknek két típusuk van: az egyik képződéséhez -78, a másikéhoz -85°C szükséges. A téli időszakban ilyen hőmérséklet főként az Antarktisz fölött alakul ki. Tavasszal, amikor melegszik az idő, ezek a vegyületek egyszerre nagy mennyiségben kiszabadulnak a felhőcsapdákból. Ezért jellemzően tavasszal a legveszélyesebb az UV-sugárzás a Föld déli féltekén.

Ezen a területen a 80-as évek elején állapították meg először az ózonréteg veszélyes vékonyodását. 2006-ot tartják nyilván a legnagyobb területet érintő „ózonlyuk” éveként. 2019-től számolják a javulást a kutatók.

Mi a helyzet az északi féltekén? Mivel kevésbé hidegek a telek és a légköri keveredés is jobb, mint a Föld déli féltekén, így az északi féltek és Európa sokkal kedvezőbb helyzetben van (eleve átlagosan 100 DU értékkel „vastagabb” az ózonréteg). Először 1999. november 30-án alakult ki, mindössze egy napra „ózonlyuk” (vagyis 220DU alatti érték) Európa felett. A következő időpont 2011 volt, amikor márciusban több napos „ózonlyuk” jött létre a hideg tél után. 205 DU értéket 2020 tavaszán mértek, ez nagyjából másfél hónapig tartott.

Mi okozza az „ózonlyukat”?

1974-ben három tudós, Sherwood Rowland, Mario Molina és Paul Crutzen rájöttek, hogy a XX. század korábbi évtizedeiben a légkörbe kiengedett klórozott és brómozott vegyületek (a freonok és halonok) szerepet játszanak az ózonréteg vastagságának csökkenésében.

Ezeket az ózonbontó vegyületeket használták több évtizeden keresztül hűtőgépekben, légkondikban, spayk hajtógázaként, valamint tűzoltó készülékekben.

Az 1987-es Montreáli Jegyzőkönyv célja az ózonréteget károsító anyagok használatának korlátozása volt. A jegyzőkönyv szerint a kemény freonok használata 1996-tól tilos, 2030-ig pedig minden freon-vegyület (a lágy freonok) használatát is meg kell szüntetni. Az Európai Unió szabályozása még ennél is szigorúbb: gyakorlatilag 1994 óta semmilyen ózonkárosító vegyületet nem lehet használni.

A három tudós a 70-es években tett felfedezésért 1995-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Melegebbek a nyarak, de veszélyesebbek is?

Ha a hőmérsékletet nézzük, egyértelmű, hogy eddig (!) 2024 volt – globálisan és Európában is – az eddigi legmelegebb év. Kontinensünkön 2020 áll a második, és 2025 a harmadik helyen.[2] Egyre több forró nappal számolhatunk évente.

Azonban ahhoz, hogy megértsük, mekkora veszélynek van kitéve a bőrünk, az UV-sugárzás erősségét kell megvizsgálnunk. Bár az ózonbontó vegyületek alkalmazását betiltották, a mai napig azt tapasztaljuk, hogy ha enyhén is, de még mindig növekszik a Földet elérő UV-sugárzás. Mi ennek az oka? Egyrészt tudjuk, hogy a XX. században a légkörbe juttatott ózonbontó vegyületek nagyjából 80-100 évig „dolgoznak” a sztratoszférában. Másrészt azt is fontos tudni, hogy az ózonréteg vastagságán túl más tényezők is szerepet játszanak abban, hogy ténylegesen mennyi UV-sugárzás jut át a légkörön és éri el a földfelszínt. Méghozzá például – némiképp irónikus módon – a légszennyezés csökkenése. Térségünkben mind a gazdasági, mind a közlekedési szegmensben jelentősen csökkent a szennyező anyagok kibocsájtása a 80-as évek óta. Jelentősége van továbbá a felhőborításnak is: az elmúlt évtizedekben, és különösen a 2020-as években a korábbi éveknél kevesebb felhős és ezzel együtt több napsütéses időszakot regisztráltak. Mind a légköri szennyezők, mind a felhőzet csökkenti a földfelszínt elérő UV-sugárzást; így, ha ezekből kevesebb van a légkörben, akkor több UV-sugár jut át rajta.

Az utóbbi évtizedben a Kárpát-medencébe betörő nyári, mediterrán légáramlatoknak is szerepük van az ország fölötti ózonréteg vastagságához: ugyanis a nagyobb légáramlatok esetében már előfordul, hogy a troposzféra felső rétege keveredik a sztratoszféra alsó rétegével. Az Egyenlítőhöz közeli területeken pedig vékonyabb az ózonréteg. Így, az onnan érkező légtömegek, ha tetszik, higítják fölöttünk a védőpajzsot.[3]

Rajtunk is múlik

Azonban nem csak az UV-sugárzás felelős azért, hogy a bőrbetegségek száma drasztikusan emelkedett az utóbbi évtizedek során. A szokásaink is megváltoztak. Az év során sokkal több időt töltünk épületekben; munkahelyen, iskolákban, lakásban. Ugyanakkor sokak számára lehetővé váltak az utazások, a lakóhelytől távoli nyaralóhelyekre való eljutás. Mindezek eredményeként gyakran anélkül érkezünk meg egy-egy tengerparti nyaralásra, hogy előtte a tavaszi hónapok során a bőrünk fokozatosan hozzászokott volna a napsütéshez. Ráadásul nem ritkán a szabadság alatt szeretnénk elérni a maximális barnaságot: egy-két hétbe sűrítve az évi napsugár-adagunkat órákat égetjük magunkat a napon. A ruházatunk is jelentős változáson ment át: csökkent az „anyagmennyiség”, cserébe nőtt a napsugárzásnak kitett bőrfelület.

Az orvostudomány is fejlődött: míg korábban főként a hirtelen leégésért és közvetlen DNS-károsításért felelős UV-B sugárzás miatt aggódtunk, ma már azt is tudjuk, hogy az UV-A sugárzás, bár kevésbé látványosan, de nem kevésbé károsan hat ránk. A bőrünk mélyebb rétegét éri el, és ez felel a gyorsabb öregedésért, valamint a szabadgyökök képződéséért (vagyis az ún. oxidatív stresszért). Így közvetetten bár, de ez is vezethet bőrrák kialakulásához. Az UV-A és B-sugárzásnak is szerepe van mind a festéksejtes daganatok (melanóma), mind a nem festéksejtes daganatok (bazalióma, spinalióma) kialakulásában.

Dr. Ozsváth Lilla bőrgyógyász a BEKezdés podcastjában mindössze maximum napi 20-30 perc napon tartózkodást javasol, és semmiképpen nem a déli órákban, amikor erősebb a sugárzás. A megfelelő D-vitamin szintézishez elegendő, ha az arcunkat, karunk és lábunk nagyobb részét éri a napsütés. Felhívja a figyelmet arra is, hogy „a bőr barnulása egy természetes, de nem egészséges folyamat”. Egy védekezés a bőr részéről, amely folyamat során a pigmentsejtek egy védőréteget hoznak létre, mellyel a hámsejteket védik. De ez a védelem egy 3-5 faktoros védekezésnek felel meg, és ráadásképpen elnyomja a bőr immunrendszerét. A doktornő egész évre javasolja a bőrtípusnak megfelelő napkrém használatát.

Napvédelmünk környezeti lábnyoma

A napvédelem tehát a bőrrák és a bőr idő előtti öregedésének megelőzése szempontjából minden kétséget kizáróan fontos. Ha sok időt tervezünk a szabadban tölteni, érdemes figyelni a met.hu oldalon elérhető, az adott napra jelzett UV-indexet. A káros sugarak ellen védekezhetünk árnyékba húzódással és a déli, erős sugárzású órák során a napon tartózkodás kerülésével, vagy megfelelő védőöltözettel. És, természetesen, kozmetikumok használatával is.

A napvédő kozmetikumokon feltüntetett faktorszám az UV-B sugárzás elleni védelem mértékét mutatja. Az uniós szabályozás ugyanakkor kimondja, hogy a termékeknek az UV-B-re meghatározott védelem mértékének legalább a harmadát az UV-A sugarak ellen is biztosítaniuk kell.

De vajon mekkora árat követel a környezetünktől a kencés napvédelmünk? Az kétségtelen, hogy évi 42 milliárd tubus, dobozka, flakon kozmetikum megvásárlása iszonyatos hulladékmennyiséget keletkeztet. És mi lesz a krémekkel, olajokkal? Magunkra kenjük ezeket. Ki többet, ki kevesebbet. A kozmetikumok nagy része ezt követően a bőrünkről a tóba, tengerbe kerül. Ami meg nem mosódik le, az a zuhanyozás vagy a ruháink mosása során a csatornában végzi.

Ha a bőrömre kenhetem, miért baj, ha a tengerbe is jut belőle?

A napvédő kozmetikumokat jellemzően két fő csoportba osztjuk: az egyikbe a kémiai, a másikba a fizikai szűrővel ellátott termékek tartoznak. Utóbbi csoportot szokták ásványi szűrősnek is nevezni. A kémiai szűrővel ellátott krémek a népszerűségüket annak köszönhetik, hogy nem hagynak fehér réteget a bőrön. Olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek enyhe hőképződés mellett elnyelik a sugárzást. A kérdés azonban az, hogy pontosan milyen vegyületet tartalmaz az adott termék.

Ma már tudjuk, hogy egyes, a termékekben használt vegyületek a természetbe jutva károsak az élővilágra. Ilyen például az oxibenzon és az oktinoxát. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a korallok pusztulásához, valamint toxikusak a tengeri élőlényekre, és felhalmozódnak a táplálékláncban. Nem utolsó sorban emberi egészségkárosító kockázatukat, hormonrendszert befolyásoló hatásukat is felvetették.

Május 23-án ünnepeljük a teknősök világnapját. Ezeket az élőlényeket is nagymértékben veszélyeztetik a tengerbe jutó napvédő termékekből származó kémiai vegyületek (pl. az oxibenzon és az oktinoxát). A táplálékkal jut a szervezetükbe, ahol akkumulálódik a szöveteikben, oxidatív stresszt és krónikus gyulladásokat okozva. A tojásaik kisebb méretűek, és ezáltal az utódok is kisebbek és gyengébbek lesznek. Gyakran fejlődési rendellenességek is társulnak a kisebb mérethez. A fizikai szűrős termékekből a vizekbe jutó nanorészecskék – méretük miatt – hasonlóan hátrányosak a szervezetükre.

A fizikai fényszűrővel ellátott termékek esetében a fényszűrő hatást olyan szervetlen vegyületekkel érik el a gyártók, mint a titán-dioxid és a cink-oxid. Esetükben sokáig az volt a feltételezés, hogy ezek a kémiai társaikkal ellentétben úgy működnek, hogy visszaverik az UV-sugarakat. Ma már tudjuk, hogy nagyjából 90%-ban ezek is elnyelik azokat, hasonlóan a kémiai társaikhoz. Általában kevesebb bőrirritációt okoznak, így érzékeny bőrűek szívesebben választják a fizikai szűrővel ellátott krémeket. Hátrányuk viszont, hogy faktorszámtól függően hajlamosak vékonyabb-vastagabb fehér réteget hagyni a bőrön, amit nem mindenki szeret. Ezért tértek át a gyártók a nagyon kicsi, nano-méretű titán-dioxid és cink-oxid használatára; az ezeket a vegyületeket tartalmazó krémek ugyanis kevésbé maszkszerűek a bőrre felkenve. Kiderült azonban róluk, hogy méretüknél fogva okozhatnak gondot a tengeri élővilágban: a nanorészecskék ugyanis bejutnak az élőlények véráramába, és így hozzájárulnak a szabadgyök-képződéshez. Egyébként az emberi szervezetben is hasonló a hatásuk, ha sebes bőrfelületen alkalmazzuk a kozmetikumot. Bőrünk „stratum corneumnak” nevezett rétege megvéd minket ettől a káros hatástól (ép bőrre kenve a nanofényszűrőt tartalmazó krém nem jelent veszélyt). De ha sérült, sebes a bőr, és a krém így bekerül a véráramba, akkor a mi szervezetünkben is szabadgyök-képződést, oxidatív stresszt idéznek elő a nanorészecskék.

Nem kell megijedni!

Azt fontos kiemelni, hogy az Európai Unió kozmetikai termékekre vonatkozó szabályozása rendkívül szigorú. A vonatkozó jogszabály felsorolja azokat a vegyületeket, amelyek UV-szűrőként használhatók a piacra kerülő termékekben. Egyes, kockázatot hordozó összetevőkre, mint amilyen a fenti két vegyület is, ha teljes tiltást nem is, de szigorú mennyiségi korlátot állapít meg a szabályozás. Ennek megfelelően ma már egyre inkább elhagyják ezeket a gyártók a termékekből, és új generációs kémiai szűrőket (mint amilyen a Tinosorb, az Uvinul és a Mexory) alkalmaznak az európai piacra kerülő kozmetikumokban. Ezek – a tudomány mai állása szerint – nem rendelkeznek egészség- és környezetkárosító hatással.

Hogyan válasszunk napkrémet?

Ha a fizikai védővel ellátott termékeket szeretjük jobban, akkor érdemes – mind a saját, mind a környezet érdekeit figyelembe véve – olyat választani, melyben „nem nano” titán-dioxid vagy cink-oxid található.

A kémiai szűrős készítmények esetében a segítségünkre lehet a termék ún. INCI-listája, mely az összetevőkről szól, és feltüntetésre kerül a csomagoláson. Ezen a listán a kockázatot jelentő összetevők az alábbi elnevezésekkel kerülnek feltüntetésre:

• az oxibenzon hivatalos, címkén szereplő neve benzophenone-3
• az oktinoxát megjelölése ethylhexyl methoxycinnamate (vagy octyl methoxycinnamate)
• további két vegyületet, a homoszalátot és az oktokrilént is érdemes kerülni; ezek homosalate és octocrylene néven találhatók meg az összetevők között (ezek is gyakran alkalmazott vegyületek, és szintén károsíthatják a hormonrendszert)

Az új generációs, egészség- és környezetbarát összetevők a következő neveken láthatjuk:

• a Trinosorb triazine vagy triazone néven szerepel
• az Univul-t benzoate néven tüntetik fel
• a Mexoryl-t pedig trisiloxane vagy ecamsule elnevezéssel találjuk

(A Trinosorb, az Uvinul és a Mexoryl az egyes vegyületek gyártók által alkalmazott márkanevei.)

Végezetül fontos kiemelni, hogy fényvédelemre nemcsak a nyári hónapok során van szükségünk! Ha az árnyék vagy a ruhatakarás helyett fényvédő kozmetikumot használunk védekezésül, bármelyik típusra essen is a választásunk, ne felejtsük el a fülünket is bekenni!

(Ennek a cikkemnek egy rövidebb verziója a Képmás magazin 2026. májusi számában jelent meg.)

_________________________________________________________________

[1] Forrás: https://www.marketgrowthreports.com/market-reports/sunscreen-cream-market-109004#:~:text=I%20need%20the%20full%20data,from%203.91%20billion%20in%202022. (utoljára frissítve: 2026. február 3.)

[2] Forrás: https://climate.copernicus.eu/5-charts-discover-global-climate-highlights-2025-report

[3] Forrás: https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud_f28660_i1