Környezetbarát olvasás

 

Olvassunk és táncoljunk; ez a két szórakozás soha nem árthat a világnak! Állítólag a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja, az író, költő és filozófus Voltaire adta ezt a tanácsot. Talán egyszer majd a táncolást is górcső alá veszem, most azonban azon elmélkedtem, milyen hatással vannak olvasási szokásaink a környezetre.

Tíz éve kaptam születésnapomra egy e-könyv-olvasót. Azóta rendszeresen használom. A minap megszámoltam, jelenleg 105 könyv és több mint 130 egyetemi tananyag van rajta; utóbbiak még a 2014 – 2020 közötti szegedi egyetemi éveimből. Bár nagyon szeretem a könyveket, és imádok könyvesboltba járni (órákat el tudok ücsörögni a földön és könyveket nézegetni), az elmúlt évtizedben két okból kifolyólag egyre inkább áttértem az e-könyvek vásárlására. Az egyik ok, hogy egyszerűen beteltek a könyvespolcaink a lakásban. Akármennyivel is szebb egy igazi, nyomtatott könyv látványa, finomabb az illata, egyszerűen nem tudom az újakat hova tenni. A másik ok pedig, hogy utazáshoz praktikusabb az e-olvasón magammal vinni az olvasni kívánt könyveimet.

De vajon melyik olvasási formát nevezhetjük környezetbarátabbnak a kettő közül? Nos, ahogy általában a környezeti dilemmáink esetében lenni szokott, erre a kérdésre sem adható könnyű válasz.

Megjelent az új Zöldgazdaság tanulmánykötet, melynek én is szerzője vagyok! Nyomtatott és online formában is elérhető :)


Mennyit olvasunk?

A hazai olvasási szokásainkról a Tárki segítségével készült az elmúlt évtizedekben több felmérést is. 1981 és 2023[1] között többször is nyomon követték, hogy mennyit olvasunk. Míg a 80-as évek vége és 2002 között 70% fölött volt az olvasók aránya a felnőtt lakosság körében, 2005-ben már csak 58%. 2023-ban ért mélypontra az olvasás; ebben az évben a felnőtteknek mindössze 44%-a olvasott legalább időnként. A rendszeres olvasók aránya ebben az évben 15% volt, szemben a 2020-as covid-év – mindenkori legalacsonyabb – 13%-ával.

2023-ban átlagosan 12 könyvet olvastunk el évente. A nők, a fiatal felnőttek (18 – 39 év közöttiek), a 60 fölöttiek és a budapestiek az átlagosnál többet olvastak. Az e-könyvek arányát a könyveken belül 2%-ra becsülték. A KSH adatsorait[2] böngészve megtudhatjuk, hogy 2015 és 2020 között jellemzően a háztartások 3-4%-ában volt e-könyv-olvasó.

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy is állunk olvasás terén más európai országokhoz képest, az Eurostat 2022-as felméréséből[3] kiderül, hogy a legtöbb olvasó felnőttel Luxemburg rendelkezik. Második helyen Dánia, a harmadikon pedig Észtország áll. Mi, magyarok a 16. helyen állunk, és így megelőzünk 10 országot. Ha Norvégiát és Svájcot is bevonjuk a versenybe, akkor utóbbi azonnal átveszi a győztesnek járó első helyet, míg Norvégia Észtország mellé sorakozik fel. Az európai felmérés szerint is a nők és a fiatalok (16 – 29 év) olvasnak a legtöbbet.

Környezeti hatások

Ahhoz, hogy egy nyomtatott könyv eljusson az otthonunkba, a következő, környezeti szempontból legfontosabb tényezőket kell figyelembe venni: az előállítás fa- és vízigénye, a lapok minőségének biztosításához szükséges vegyszerek, egyéb vegyszerek (pl. ragasztók, tinta), a nyomdagépekhez kapcsolódó környezetterhelés (gyártás, valamint a működés energiaigénye), valamint a könyvek szállítási környezetterhelése.

Ha egy e-könyv esetében vizsgáljuk meg a környezeti kihívásokat, akkor az elektronikai készülék gyártása, élettartama (ennek során az akkumulátor töltése) és hulladékkezelése, valamint a felhőszolgáltatások mögötti adatcenterek környezetterhelése azok a tényezők, melyeket körbe kell járnunk.

A kutatások mindegyike arra a következtetésre jut, hogy ha csak néhány könyv elolvasásáról van szó évente, akkor átlagosan kisebb környezetterhelést jelent, ha nyomtatott könyvek formájában olvassuk el ezeket. Ahogy azonban nő az olvasott könyvek száma, úgy billen át a környezetbarátsági mérleg mutatója az e-könyvek felé. A nagy kérdés, hogy hol is van ez az átbillenési pont.

Amikor már megéri e-könyv-olvasóra váltani!

Egy érdekes és alapos kutatás[4] 27 környezeti tényezőt magába foglaló élettartam vizsgálat keretében hasonlította össze a nyomtatott könyvek és az e-könyvek környezetterhelését. Egy olyan könyvmolyból indultak ki, aki havonta legalább két, egyenként 300 oldalas könyvet elolvas. Vagyis évente 24-et, 5 év alatt pedig 120-at. Az e-könyv-olvasó esetében 5 év élettartammal számoltak.

Arra jutottak, hogy ha a 120 könyv olvasása nyomtatott formában történik, akkor 153kg üvegházhatású gáz kibocsájtásának megfelelő lesz a környezetterhelés. E-könyv-olvasón olvasva ezzel szemben mindössze 52,3kg-ról beszélhetünk. Összességében megállapították, hogy ha öt év alatt legalább 25 könyvet elolvasunk, akkor már megéri e-könyvekre – és e-könyv-olvasóra váltani.

Érdekes egyébként azt is látni, hogy a 27 környezeti tényező közül mindössze kettőben teljesített rosszabbul az e-könyv-olvasó a hagyományos könyvnél ebben a kutatásban: az édesvizeket érő szervezetlen eredetű ökotoxicitás, valamint az ásványianyag- és fém nyersanyagok felhasználásához köthető terhelés esetében. A klímaváltozáshoz, humán toxicitáshoz és egyéb környezetszennyezéshez, továbbá a föld- és vízhasználathoz kapcsolódó tényezők esetében a kutatás azt mutatta, hogy a nyomtatott könyv olvasása jelent nagyobb környezeti kihívást. De ne felejtsük el, hogy 120 könyv öt év alatt történő elolvasásáról volt szó!

Mit tehetünk, itt és most?

A fenti kutatásban a kutatók azt is feltételezték, hogy egy nyomtatott könyv egy olvasás után hulladékká válik. Természetesen a környezeti lábnyom nagyban csökkenthető akkor, ha egy könyvet többen is elolvasnak. Kölcsönkérhetünk és kölcsön is adhatunk könyveket, elkerülendő az újak vásárlását. Bár lehet, hogy ma már meglepőnek tűnik, de még mindig léteznek könyvtárak, erre a lehetőségre is gondolhatunk. Szintén kisebb lesz az ökolábnyomunk, ha olyan eszközön olvasunk e-könyvet, melyet más célra is használunk. És, természetesen, minél tovább használjuk az adott elektronikai eszközünket, annál környezetbarátabbakká is válunk.

Egyet viszont ne felejtsünk el: akármelyik megoldás mellett tesszük is le a voksunkat, a hosszú, olvasással töltött órák során időnként álljunk fel és kicsit mozogjunk! Nem egészséges sokat egyhelyben ülni. Például táncolhatunk egyet, ahogy Voltaire javasolta!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Készülünk!

A második legnépszerűbb italunk

Fényképalbum