Mibe csomagoljunk?
Képmás Magazin
Kis döntések, nagy dilemmák
2023. október
Mibe csomagoljunk?
Az Európai Unióban évente 180kg csomagolási hulladékot termelünk fejenként. Vagyis naponta fél kilót. A jelenleg egyeztetés alatt álló, és várhatóan 2024 elején elfogadásra kerülő új, a csomagolásokról és a csomagolási hulladékokról szóló uniós rendelet számos célkitűzéssel igyekszik azt elérni, hogy csomagolóiparnak – és nekünk, csomagolásfelhasználóknak is – kisebb legyen a környezeti lábnyomunk.
Az elmúlt hónapokban
sokat utaztam. Férjemmel végre sort kerítettünk a régóta tervezett Duna-menti
bringatúrára, melynek során Passauból tekertünk Bécsig. Minden nap más
szálláshelyen szálltunk meg, a csomagjainkat pedig a bringán vittük magunkkal.
Az aktív pihenés mellett munkám is többször néhány napra külföldre szólított.
Ezen utazások mindegyikén igyekeztem a minimumra szorítani a magammal vitt
csomagomat: a bringán nagyon nem mindegy, mekkora zsákokkal teker az ember egy
hétig, a repülőn pedig szeretek beférni egy, az utastérbe felvihető kicsi
bőröndbe. Úgy döntöttem, a sampont, a szappant és a tusfürdőt a szálláshelyre
bízom. Bevallom, minden alkalommal izgultam, hogy mi fogad a fürdőszobában.
Mert az az igazság, hogy imádom a hotelekben található, ízlésesen csomagolt,
finom illatú minikozmetikumokat. S ha valahol a falra szerelt, nagy kiszerelésű
sampon fogad, képes vagyok egy picikét csalódott is lenni.
Nagyon jól tudom
ugyanakkor, hogy egyáltalán nem környezetbarát megoldás, ha bármit is ilyen
kicsi kiszerelésbe csomagolunk. Ezért arra mindig figyelek, hogy ha felbontok
egy-egy minikozmetikumot, akkor azt maradéktalanul felhasználjam. Ha a takarító
személyzet a kibontott, de fel nem használt sampont újra cseréli, kifejezetten bosszús
tudok lenni. Ilyenkor a következő napon eldugom a neszeszerembe a felbontott
illatcsodát, hogy ne tudják idő előtt kidobni.
Az új uniós
rendelet célul tűzi ki, hogy 2030-ra minden csomagolásnak újrahasználhatónak
vagy újrahasznosíthatónak kell lennie. A termékek és a hulladéktároló edények
hatékonyabb címkézésétől az eredményesebb szelektálást reméli a jogalkotó. Több
csomagolástípus tiltását is javasolják: pl. a másfél kilónál kisebb mennyiségű
gyümölcsök és zöldségek, valamint a hotelekben felszolgált és helyben
fogyasztott ételek csomagolását. És, a hotelek kis kiszerelésű kozmetikumairól
is le kell mondjunk majd a jövőben, mi minisampon-rajongók.
Persze, ha
csomagolásokról beszélünk, a hotelek minisampon-kínálatánál előbb jut eszünkbe
a bevásárlás során jelentkező dilemma, hogy mibe is tegyük a megvásárolt
termékeket. A zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret. Vagy akár a nem-mini sampont. Használjunk-e
műanyag zacskót? Környezetbarátabb-e a papír- vagy a vászontáska?
A 2020-as
diplomamunka-kutatásomban megkérdeztem erről a diákokat és a felnőtteket is.
Mindkét kérdőív kitöltőinek több mint 85%-a úgy vélekedett, hogy a papírtáska
és a vászontáska is környezetbarátabb megoldás, mint a műanyag zacskó.
Vajon igaz-e ez a
feltételezésünk? A helyzet, mint általában a környezeti kihívások esetén, ennél
kicsit bonyolultabb. Ha a gyártási környezetterhelést nézzük, akkor bizony a
polietilénből készült műanyag zacskó kerül ki győztesen. Ráadásul
újrahasznosítható. Noha, nagy kérdés, hogy erre sor kerül-e. Mert ha nem, és
bekerül a természetbe, a folyókba, óceánokba, akkor több száz évig nem bomlik
le. Viszont aprózódik, és mikroműanyag formájában bejuthat az élőlények
szervezetébe. Azt, hogy mindez milyen hatással van az élővilágra, egyre több
kutatás vizsgálja.
A papírtáska
gyártása négyszer annyi energiát és több vegyszert igényel, mint a polietilén
zacskóé. Ahhoz, hogy azonos környezetterhelést érjünk el vele, mint a műanyag
zacskóval, akár 20-25-ször is újra kell használni. Ez pedig nem mindig könnyű,
mert a papír nem igazán tartós. Megvan ugyanakkor az az előnye a műanyaggal
szemben, hogy könnyebben újrahasznosítható, a természetben vagy a komposztálás
során pedig lebomlik.
A pamuttáska
gyártása még nagyobb környezeti lábnyomot hagy, mint a polietilén zacskóé vagy
a papírtáskáé. Ahhoz, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatását csökkentsük,
legalább 131-szer kell újrahasználnunk. Ha pedig a teljes környezeti lábnyomát
szeretnénk versenyképessé tenni, akkor több mint ezerszer.
No, és ott vannak
még a polipropilénből készült, tartós műanyag bevásárlótáskák. Ezeket, ha
legalább tizenegyszer újrahasználjuk, akkor már környezetbarátabb megoldást
jelenthetnek, mint a könnyű zacskók. De, mivel ezek is műanyagok, fontos
kérdés, mi lesz velük életútjuk végén.
Láthatjuk tehát,
hogy sok mindentől függ, mennyire lesz környezetbarát a döntésünk. A legtöbb,
amit tehetünk, bármilyen csomagolóeszközről (táskáról, flakonról, befőttes üvegről)
legyen szó, ha annyiszor újrahasználjuk, ahányszor tudjuk. Ha pedig hulladékká
válnak, akkor is megtesszük, ami tőlünk telik, és a megfelelő szelektív
gyűjtőbe dobjuk őket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése