Duna-menti bringakaland - 2. rész - Dodó tervez...

Már csak egy hét… Egy hét és indulás.

Szóval, jól elterveztem, hogy akkor most nem tervezünk különösebben, hanem majd haladunk a Passau – Bécs bringaúton a saját ritmusunkban. Dodó azonban továbbra is kissé aggódott eme koncepció miatt, ezért a tettek mezejére lépett. Vagyis készített egy tervet. Mondhatjuk úgy is, hogy tervet kovácsolt (hiszen, mint tudjuk, „ő egy kovács”). Persze, amikor először leültünk közösen végignézni a műalkotását, kiderült, hogy az egyebekben hat napra tervezett utat ő beosztotta négy napra. Azt azért tudni kell, hogy a klosterneuburgi indulással – innen indul a közvetlen busz Passauba – még pár kilométert lefaragtunk az útból, mert ez a település kicsivel Bécs előtt van, ha Passau felől érkezünk a Duna-menti bringaúton. Nem tűntek teljesíthetetlennek a szakaszok, bár kétségtelen, hogy inkább a napi 70-80km-hez közelítettek. Tudom, hogy gyakorlatilag nincs benne szint, meg végig aszfaltozott bringaút, de mégis mindennapos, pihenőnap nélküli tekerés – és nyeregben ülés –, no, és csomagokkal felpakolva. Szóval én azért így első bringatúrára készülvén kicsit óvatosabb vagyok a „mennyit fogok bírni” kérdését illetően.

Egy korábbi szelfi... Azért remélem, a Duna-menti bringapartinkon nem kell majd így beöltöznünk...

Így közösen újraterveztük az egyes etapokat, végül öt és fél napra. A terv most a következő: szombaton egy éjszakát Klosterneuburgban töltünk, hogy másnap ne kelljen hajnalok hajnalán autózni Budapestről. Vasárnap reggel 9-kor Klosterneuburgból utazunk majd Passauba a kifejezetten a bringásoknak meghirdetett busszal, és kora délután fogunk megérkezni. Úgy döntöttünk, kicsit tekergünk a városban, de utána elindulunk, és még aznap letekerünk 28km-t. Az első túraúti éjszakánkat így Engelhartszellben töltjük majd.

Ezt követően az alábbi szakaszok szerint haladunk tovább: hétfőn Ottensheim az úticél (60km), kedden Wallsee-Sinderburg (57km), szerdán Emmersdorf (62km), csütörtökön Rohrendorf bei Krems (40km), és végül pénteken visszaérünk Klosterneuburgba (63km). Ez így talán minden körülmények között menni fog. Az a veszély, hogy túl gyorsak lennénk, feltehetően nem fenyeget majd bennünket. Egyrészt nem verseny, nem túlélőtúra lesz. Nem kell rohanni. Másrészt lesz egy csomó látnivaló a környéken, amiket szintén szeretnénk megnézni útközben. Talán ezek is igényelnek majd kisebb-nagyobb kitérőket. És az sem nagy baj, ha nem késő este érjük el a szállásunkat, és időben tudunk minden nap vacsorázni.

Ha nagyon sok erőnk és kedvünk marad még az út végére, akkor szombaton Klosterneuburg környékén is tekerünk még egyet. Talán elkerekezünk Bécsig és vissza. Ráérünk aznap este hazaérni Budapestre. Ha pedig úgy döntünk, hogy a hat nap elég volt, akkor reggel kényelmesen elindulunk hazafelé.

No, és hogyan is állunk a felkészüléssel?

Május 1-jén, hétfőn tekertünk egy dupla kört a János-hegyen. Ez, bár kilométerben csak 27 volt, de 600m szinttel jó kis edzés kerekedett belőle. Azóta Dodó búvártanfolyamot tart minden áldott nap reggeltől estig, s ez így lesz a jövő hét közepéig. Egy közös tekerést azonban még tervezünk az út előtt. Talán pénteken. Amikor is kétszer körbetekerjük a Velencei-tavat csomagokkal megrakodva. Egy kör ott 30km, szóval ez a két kör jó próba lenne a tervezett napi etapokhoz. Majd meglátjuk, belefér-e az időnkbe.

Addig pedig jómagam, amikor időm engedi, a szokásos hárshegyi táncfutásommal (vagyis gyorsgyaloglásommal) igyekszem edzeni. Az utóbbi két alkalommal már tíz perc alá sikerült mennem a km-átlagommal; tegnap pontosan 9 perc 45 másodperces km-átlaggal tettem meg a 8,3km-t. Ez 6,2km/h sebességnek felel meg, ami terepen, 250m szinttel szerintem nem rossz haladás. Megnéztem, a legutóbbi, féloldalas-lábvonszolós futásom alkalmával nem egész egy perccel voltam csak jobb (8p52mp/km, 6,5km/h). Ha pedig az első tudatos gyorsgyaloglási ütememet nézem – ez március 12-én volt, tehát szűk két hónappal ezelőtt – , akkor ugyanezen a távon 10p 56mp alatt tettem meg egy km-t. Összességében ugyanazt a távot tegnap több mint 8 perccel rövidebb idő alatt tettem meg, mint március 12-én.

Hmmm… Vajon fel tudok-e majd annyira gyorsulni, hogy 9 perc körül tegyek meg egy kilométert?

Mindamellett, hogy nagy izgalomban vagyunk most a bringaút miatt, azért nem felejtem el, hogy ma különleges nap van. Anyák Napja.

Ezért szeretnék most minden anyatársamnak csodás napot kívánni. Legyenek bár még épp csak kismamák, újdonsült anyukák, húszéves anyaszemefényekicsifiával rendelkező anyukák, nagymamák, dédmamák, nevelő anyukák vagy akár törzsi anyák.

És egyúttal minden apukának is kívánok szép Anyák Napját. Legyenek bár épp csak kispapák, újdonsült apukák, húszévesapaszemefényekicsifiával rendelkező apukák, nagypapák, dédpapák, nevelő apukák vagy akár törzsi apák. 

No, és minden gyereknek!

Boldog Anyák Napját, szép vasárnapot!

Pénteken elballagott az én nagyfiam :)